A kurd régió is veszélyt jelent az iraki egységre

Az SVKK által az MTI-hez eljuttatott tanulmányban a szakértő kiemelte: a korábbi bagdadi kormányzat autoriter intézkedései miatt a politikai feszültség átterjedt a társadalmi és a gazdasági szférára is, ráadásul a korrupció következtében nem sikerült a kőolajbevételeket hatékonyan felhasználni a lakosság gazdasági helyzetének javítására. Emellett a szunniták diszkriminációja annyira demoralizálta a hadsereget, hogy lényegében nem volt hajlandó felvenni a harcot az Iszlám Állammal.

A szélsőséges szunnita szervezetnek így lehetősége nyílt arra, hogy átvegye az irányítást az ország északnyugati része felett, és modern fegyverekre is szert tehetett. Etl Alex véleménye szerint azonban nem az IÁ az egyetlen entitás, amely Irak területi egységét veszélyezteti. A kurdisztáni regionális kormányzat ugyanis képes volt arra, hogy sikeresen felvegye a harcot az IÁ ellen és megvédje a kurd ellenőrzés alatt álló régiót, és emiatt ismételten feléledtek az elszakadási törekvések. Az elszakadás pedig kétségkívül mélyen érintené a NATO-tagállam Törökországot és a szomszédos síita államot, Iránt. Az esetlegesen felmerülő területi követelések könnyen regionális konfliktussá szélesíthetnék Irak belső válságát, ráadásul az országon belül is újabb polgárháborúhoz vezethetnének.

A szakértő szerint Núri al-Máliki volt miniszterelnök autoriter intézkedései, a választási csalások és az etnikai-vallási törésvonalak miatt az iraki politikai intézményrendszer törékennyé vált, ami utat nyitott az Iszlám Állam előretörésének. Több hónapos patthelyzet után ugyanakkor úgy tűnik, hogy a parlamentnek végre sikerült megállapodnia a kulcspozíciókról. Máliki utódja, Haider al-Abádi első feladatának a politikai stabilitás helyreállításának kell lennie, ami egyrészt saját helyzetének megszilárdítását jelenti a síita táboron belül, másrészt olyan belpolitikai gyakorlatot kell kialakítania, amelyben mind a szunniták, mind a kurdok érdemi szerepet kapnak és vállalnak.

A szakértő közölte: a jelentős társadalmi feszültség és politikai ellentétek évek óta a vallási, etnikai és politikai csoportok között fellángoló erőszakban öltenek testet. Az IÁ térnyerésének fő oka a szunnita kisebbség marginalizálódása. A Szaddám-rendszerben vezető szerepet betöltő, majd hatalmuktól megfosztott szunniták az elmúlt pár évben elvesztették a központi kormányzatba vetett amúgy sem mély bizalmukat. Ennek oka, hogy Máliki a hadsereget több alkalommal is felhasználta arra, hogy leszámoljon szunnita politikai ellenfeleivel és leverje a szunnita területeken kitört zavargásokat. 

Etl Alex úgy látja, az ideológiáját tekintve szélsőséges iszlamista és síitaellenes Iszlám Állam megerősödésének és terjeszkedésének az iraki belpolitikai folyamatok is kedveztek. A szervezet legfőbb célja egy Szíria és Irak jelentős részét magában foglaló iszlám kalifátus létrehozása volt, június 30-án ki is kiáltották. Az IÁ ellenőrzése alatt tartja Irak jelentős részét és a két ország között több határátkelőhelyet, valamint aktívan részt vesz a szíriai kormányerők elleni harcokban is.

Az elemző arra is kitért, hogy az iraki kormányzat legitimitását veszélyeztetheti az ország északi részén fekvő kurd régió is. A decentralizációra és a minél nagyobb önállóságra törekvő északi kurd régió saját biztonsági erővel rendelkezik, amely az ország egyik legstabilabb térségévé tette a kurd területeket. A szakértő kiemelte: az Iszlám Állam támadása a kurd régió számára merőben új helyzetet teremtett, hiszen az iraki kormányzat jelentősen meggyengült, és jelenleg nyilvánvalóan nemcsak az északi területeket képtelen ellenőrzése alatt tartani, de az ország területi épségét sem képes garantálni. Bár elvileg a függetlenség elérhető közelségbe került, a kurdoknak egészen új kockázattal is számolniuk kell: jelenleg mintegy ezer kilométeres "határszakasz" érintkezik az IÁ ellenőrizte területekkel. A kurdoknak jelentős menekültáradattal kell megbirkózniuk, az ellátásuk nehézséget okozhat a kurdisztáni regionális kormányzatnak, hiszen a térségben már jelenleg is 220 ezer szíriai menekült van, és a számuk folyamatosan emelkedik.

A szakértő véleménye szerint kérdéses, hogy a kurdok képesek lesznek-e a közeljövőben megszilárdítani hatalmukat a régióban, a kirkuki olajfinomítót is a gazdasági vérkeringésbe csatornázó, működő kőolaj-infrastruktúrát kialakítva a térségben, arra ugyanis rendkívül kicsi az esély, hogy az IÁ által ellenőrzött olajvezetékeken újraindulhat a szállítás. A nagyhatalmak - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - a kurdok támogatásáról döntöttek humanitárius segélyekkel és fegyverrel. Így a fegyveres összecsapások terhét jelentős mértékben a kurdok viselik, akik helyismeretüknek köszönhetően és a modern haditechnikai eszközökkel már hatékonyabban harcolhatnak az IÁ ellen és a térség kurd lakosságának védelmében. 

Etl Alex szerint abban az elméleti esetben azonban, ha a kurd régió ténylegesen el kívánna szakadni Bagdadtól, jelentős gazdasági visszaeséssel kell számolnia. A kurd kőolaj-kitermelési kapacitás jelenleg napi 125 ezer hordó körül mozog, de a térség az ebből származó bevételnek körülbelül az ötszörösét kapta eddig az iraki központi kormányzattól. Ha a kurd régió elszakadna Iraktól, ez az iraki állam területi integritásának végét jelentené, és akár az ország széteséséhez is vezethetne.