A Krím félsziget elszakadása precedenst teremthet Hegyi-Karabah számára

"Semmi kétség, az ukrajnai események, a Nyugat és Oroszország közti feszültségek növekedése és a hidegháborút jellemző mentalitás visszatérése hatással van a karabahi konfliktus megoldására is" - vélte Tatul Hakobján jereváni elemző, akinek a véleménye az AFP francia hírügynökség összeállításában olvasható. Baku továbbra is visszaköveteli Hegyi-Karabah területét, amelyet a Jereván által támogatott örmény szeparatisták tartanak ellenőrzésük alatt az 1990-es években lezajlott, több mint 30 ezer halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus óta.

Az 1994. május ötödikén kötött tűzszüneti megállapodást követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, a Minszk csoport keretében az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország diplomatái folytattak tárgyalásokat a két kaukázusi országgal, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, így a konfliktus továbbra is mérgezi Azerbajdzsán és Örményország viszonyát.

A szembenálló felek katonái között gyakoriak a tűzpárbajok, és az olajban gazdag Azerbajdzsán - amelynek katonai költségvetése önmagában is meghaladja Örményország teljes büdzséjét - többször kijelentette, hogy visszaveszi Hegyi-Karabahot. Jereván a maga részéről folyamatosan arra figyelmeztet, hogy ez esetben ellentámadásba lendül. "A tűzszünet aláírása óta csupán látszat-tárgyalások történtek. A válság megoldása zsákutcába került" - erősítette meg Hakobján.

"Az újabb fegyveres konfliktus kockázata továbbra is magas" - figyelmeztetett Elhan Sahinoglu, egy bakui elemző cég munkatársa. Szakértők úgy vélik, hogy a kelet-ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása egy olyan léptékű geopolitikai esemény, amely komoly következményekkel járhat a szintén a korábbi Szovjetunió területén lévő Hegyi-Karabah konfliktusára nézve is. A Kreml szövetségeseként számon tartott Jereván nyíltan támogatja az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos orosz álláspontot, és abban reménykedik, hogy esetleg ő is a Krím mintájára oldhatná meg a karabahi konfliktust. "A Krím oroszok általi elfoglalása veszélyes precedenst teremt, amelyet Azerbajdzsán rémülettel figyel" - tette hozzá Sahinoglu.

Elemzők szerint a Kreml amiatt szítja a konfliktusokat az egykori szovjet tagköztársaságokban, hogy fenn tudja tartani befolyását, és megakadályozza a nyugati hatalmak térnyerését ezeken a területeken. "Oroszország szeretné megerősíteni hatalmát a poszt-szovjet térségben, és pénzügyileg támogatja a szakadár törekvéseket" - hangoztatta Raszim Muszabjekov azeri elemző. Baku és Jereván Hegyi-Karabah kapcsán a nemzetközi jog különböző előírásaira hivatkozik. Miközben Azerbajdzsán az ország területi egységének megőrzésére vonatkozó elvet, Örményország népek önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozza, amely 1991-ben az örmény többségű Hegyi-Karabah elszakadásának kinyilvánításához vezetett.

"Vlagyimir Putyin orosz elnök a népek önrendelkezési jogát idézte fel a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának igazolására. Ugyanezzel az ürüggyel Moszkva Karabah elismerésével zsarolhatja Bakut" - aggodalmaskodott az azeri Sahinoglu. "A krími események megmutatták, hogy az egykori szovjet tagköztársaságok határai visszaállíthatóak. Oroszország úgy döntött, hogy a népek önrendelkezési jogát az államok területi egységének védelme fölé helyezi" - hangsúlyozta szintén Manvel Szarkiszján örmény szakértő. Hozzátette, hogy a Krím félsziget elcsatolása kétségkívül hatással lesz Hegyi-Karabah helyzetére.