A koszovói szerbek kilépnek a pristinai kormányból

A koszovói szerbek képviselői kedden Belgrádban találkoztak Aleksandar Vučić szerb államfővel, akit tájékoztattak döntésükről. 

A koszovói kormánykoalíció így kisebbségbe került a parlamentben, eddig ugyanis a 120 fős törvényhozás 62 képviselője támogatta a kormányt, így viszont elveszítik a tízfős szerb frakció támogatását.

Goran Rakić, a koszovói Szerb Lista vezetője terrorista cselekménynek nevezte, hogy a koszovói rendőrség elfogta Marko Djuričot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét, majd végigvonszolta az észak-koszovói Kosovska Mitrovica utcáin, és Pristinába szállította, később pedig kiutasította. A politikus szerint ez nemcsak a szerb kormány egy tisztségviselője, hanem a koszovói szerb kisebbség elleni brutális támadás volt.

Aleksandar Vučić provokációnak nevezte a hétfőn történteket. Hétfő késő este, a nemzetbiztonsági tanács ülését követően kijelentette: mindenkit számon fognak kérni, aki részt vett Marko Djurič letartóztatásában. Hozzátette: senkinek nem engedi meg, hogy megfélemlítse és elűzze otthonaikból a koszovói szerbeket.

A koszovói hatóságok azzal indokolták Marko Djurič letartóztatását, hogy illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni. Aleksandar Vučić közölte, hogy a korábbi megállapodások értelmében a szerb politikusoknak nem kell engedélyt kérniük, amikor Koszovóba utaznak, csak 24 órával korábban tájékoztatniuk az illetékes hatóságokat, Marko Djurič pedig a látogatás előtt 72 órával elküldte a szükséges dokumentumokat.

Az észak-koszovói szerbek kedden teherautókkal és traktorokkal állták el a főbb útvonalakat, amelyek Koszovó északi, többségében szerbek lakta részét Pristinával kötik össze, így tiltakoztak az albán vezetés lépései ellen.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben egyezett meg a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről a szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le. A legutóbb a múlt pénteken ült tárgyalóasztalhoz Brüsszelben a két ország államfője, ám a tárgyalások ezúttal is eredmény nélkül zárultak.

Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hozták létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A koszovói szerbek kedden azt is bejelentették, hogy Pristina támogatása nélkül, önállóan is létrehozzák az önkormányzatok közösségét.