A konvent készíti elő az európai uniós reformokat

Laeken. Az EU-tagországok a hét végén Laekenben tartott csúcsértekezletükön elfogadták az Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot, és megnevezték a tíz tagjelöltet, amelynek esélye van, hogy a jövő év végén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Az Unió reformjait előkészítő konvent elnöke Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő lett.

Pénteken és szombaton tartott tanácskozásukon az állam- és kormányfők emellett az afganisztáni rendezésben való uniós részvétellel, a terrorizmus elleni harccal, a bel- és igazságügyi együttműködéssel, valamint a közös védelmi és biztonságpolitikával kapcsolatban döntöttek.A találkozót némileg beárnyékolta ugyanakkor, hogy a megbeszélések záró szakaszában Franciaország és Olaszország ellenállása miatt nem jött létre megállapodás több mint fél tucat uniós intézmény és hivatal székhelyéről.

Az EU soros belga elnöksége számára fél éves tevékenységének fénypontja volt a laekeni nyilatkozat, amelyet sokkal zökkenőmentesebben fogadtak el, mint amire az előzetes jelzések alapján számítani lehetett. Élénk viták folytak viszont a majdani reformok előkészítésére hivatott tanácskozó gyűlés, a konvent elnökének és alelnökeinek kiválasztásáról.

Az Európai Tanács végül Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfőt nevezte ki a testület elnökévé, a két alelnök pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő lett.

A Laekenben megerősített döntés szerint meghívják a konventbe a tagjelölteket is, amelyek ugyanolyan összetételben képviseltethetik magukat, mint a tagországok, vagyis egy fővel a kormány, kettővel pedig a nemzeti parlament részéről. A konvent jövő év március 1-jén tartja alakuló ülését, és a tervek szerint valamivel több mint egy évig dolgozik a 2003 végén vagy 2004 elején megnyíló következő kormányközi konferencia előkészítésén. Munkájának vezérfonala a laekeni nyilatkozat lesz, amely számos kérdést fogalmaz meg a reformokkal kapcsolatban, különös tekintettel az Unión belüli hatáskörök pontosabb meghatározására és elosztására, a jogi szabályozási keretek leegyszerűsítésére, az EU demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételére.

Az elnökségi záró következtetések meg is nevezik azt a tíz országot - Bulgária és Románia kivételével valamennyi tárgyaló tagjelöltet, amelyek – „a tárgyalások jelenlegi ütemének fennmaradása mellett” – a jelzett időpontra készen állhatnak azok lezárására. A tizenötök megerősítették, hogy a tagjelölteket egyéni érdemeik szerint, a differenciálás elve alapján bírálják el, s hogy a tárgyalások továbbra is a jelenleg érvényben lévő uniós joganyag alapján folynak.

A bel- és igazságügyi együttműködés erősítésének érdekében az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül kialakítja az unió közös menekültügyi és bevándorlási politikáját. Az állam- és kormányfők olyan aggasztónak találták az Izrael és a palesztinok között egyre jobban elmérgesedő erőszakot, hogy újabb diplomáciai kezdeményezést határoztak el az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az EU együttműködésével a helyzet kézbevételére. Eszerint Javier Solana, az EU közös külpolitikájának főképviselője a közeli napokban felkeresi Washingtont és Moszkvát.