A járvány miatt súlyosbodik a temetkezési helyek hiánya

A gyorsan terjeszkedő városokban az utóbbi évtizedekben sok temetőt felszámoltak, hogy házak vagy utak épülhessenek a helyükön. Új temetőket alakítottak ki távolabb a városközpontoktól, és egyre drágább lett a sírhelyek bérleti díja, valamint a koporsós temetés. Emiatt egyre többen inkább elhamvaszttatták elhunyt hozzátartozóikat.

Peter Davis, az ausztráliai Macquarie Egyetem föld- és környezettudományi tanszékének oktatója szerint ez a tendencia nyilvánvalóan folytatódik, mert az urbanizáció is, és a sok halálos áldozattal járó járványok arra kényszerítik az emberiséget, hogy már középtávon megoldást találjon a temetkezési gondokra. A hamvasztás elterjedése észszerűnek tűnik amiatt, hogy olcsóbb, hogy az urna kisebb helyet foglal el, és hogy kisebb a fertőzésveszély, mint koporsós temetés esetén – tette hozzá.

Ahol azonban most sokan halnak meg a koronavírus-betegségben, a krematóriumok kapacitáshiánya miatt a hamvasztás sem jelent gyors megoldást, ezért új helyeket keresnek a gyorsan és tömegesen elvégezhető temetések számára, akár koporsó nélkül is.

A Dél-afrikai Köztársaságban például a hatóságok arra kérték a temetők fenntartóit, hogy jelöljenek ki területeket közösségi sírnak nevezett tömegsírok számára, amelyekben akár húsz holttestet is el lehet helyezni, ha hirtelen megnőne a járvány halálos áldozatainak száma – mondta Pepe Dass, az ország temetőfenntartói szövetségének elnöke. Dél-Afrikában olyan kevés a szabad földterület, hogy még vidéken is nehéz új temetőt kialakítani. Ráadásul a szabad földterületeken a lakásépítés előnyt élvez a nem nyereséges temetőkialakítással szemben, és vannak területek, amelyeket természetvédelmi okokból akarnak érintetlenül megőrizni.