A grúz elnök óva intette a Nyugatot attól, hogy elidegenítse magától Moszkvát

Giorgi Margvelasvili az Associated Press amerikai hírügynökségnek Prágában adott interjújában kijelentette, hogy Moszkva elidegenítésének Európa többi részére nézve is következményei lennének. A grúz politikus szerint nem az a jó megoldás, hogy teljesen elvágják a kapcsolatokat Oroszországgal, mert ez csak még agresszívabbá, kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé tenné Moszkvát.  Tbiliszi június végéig aláírhatja a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást a 28 tagállamot tömörítő Európai Unióval. Egy másik volt szovjet tagköztársaság, Moldova is hasonló egyezményt készül aláírni. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök aznap írta alá az országa és az unió közötti társulási megállapodás politikai részét, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátta kézjegyével a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolásáról szóló törvényt.  Margvelasvili szerint fontos lenne arról meggyőzni Moszkvát, hogy ez nem "egy oroszellenes irány". A grúz államfő leszögezte, nem tart attól, hogy Oroszország bosszút áll Grúzián az uniós megállapodás aláírása miatt, azt azonban hozzátette, hogy országa óvatos. "Ez a nemzetünk szuverén döntése, és nem gondolom, hogy a 21. században bárkinek is joga lenne megbüntetni Grúziát, Moldovát vagy Ukrajnát, amiért szuverén döntéseket hoz" - hangsúlyozta. Margvelasvili Prágában részt vett a kétnapos európai uniós keleti partnerségi konferencián, amelyen Fehéroroszország kivételével mind a hat meghívott volt szovjet köztársaság képviseltette magát. Oroszország és Grúzia között 2008 augusztusában háború robbant ki az utóbbi ország két szakadár területe, Abházia és Dél-Oszétia miatt, amelyek függetlenségét végül csupán néhány állam, elsősorban is Oroszország és néhány dél-amerikai ország ismerte el.