A britek fele kilépne az EU-ból

 

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás az első ilyen jellegű vizsgálat azóta, hogy David Cameron brit miniszterelnök szerdán népszavazást helyezett kilátásba Nagy-Britannia uniós tagságának jövőjéről.    Cameron közölte, hogy a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval, azzal az elsődleges céllal, hogy több sarkalatos kérdésben a döntési jogkör visszakerüljön a brit parlament hatáskörébe.     Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti a 2015-ben kezdődő következő parlamenti ciklus első felében - vagyis öt éven belül -, és a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból.    A Mail on Sunday megbízásából a beszéd elhangzása után elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit választók 50 százaléka a kilépésre, 36 százalékuk a bennmaradásra szavazna. A bizonytalanok aránya 14 százalék.    Arra a kérdésre, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amelyek esetében a döntési jogköröket mindenképpen vissza kellene telepíteni Brüsszelből Londonba, a legtöbben - ugyancsak 50 százaléknyian - az uniós társállamokból érkező munkavállalók bevándorlásának szabályozását nevezték meg.    A relatív többség nem osztja azokat az érveket, amelyek szerint a brit gazdaság megsínylené a távozást az EU-ból. A megkérdezettek 41 százaléka úgy vélekedett, hogy Nagy-Britannia gazdaságilag jobb helyzetben lenne az unión kívül, és csak 26 százalék szerint járna negatív gazdasági következményekkel a kilépés. Ebben a kérdésben mindazonáltal meglehetősen nagy, éppen egyharmados a bizonytalanok aránya.    A brit választók nagy többsége ugyanakkor nem bízik Cameron népszavazási kezdeményezésének őszinteségében sem. A vizsgálatba  bevontak 62 százaléka szerint a kormányfő csak az uniós kérdésekben súlyosan megosztott Konzervatív Párt belső szakadásának, illetve a feltörekvő EU-ellenes párt, a UKIP további térnyerésének igyekezett elejét venni a bejelentéssel.    Az utóbbi időben több közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy a UKIP - az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és amelyet néhány évvel ezelőtt a legtöbben még a brit belpolitika oldalvonalán tengődő kis szélsőséges csoportnak tartottak - ma már a harmadik helyre zárkózott fel a választói támogatottság alapján a jelenleg vezető ellenzéki Munkáspárt és a kormányzó konzervatívok mögé.