A bányákért ölik egymást Kongóban

Augusztus 28-án kezdődtek a harcok Kongó keleti részén, amellyel a januárban Gomában megkötött tűzszüneti megállapodást rúgták föl. Azóta a harcok és zavargások miatt 250 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, és televíziós híradásokban brutális képsorok mutatják, milyen nehézségekbe ütközik a "rend" fenntartása az éhező tízezreket összezsúfoló menekülttáborokban. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun katasztrofális méretű humanitárius krízisre figyelmeztetett a térségben.

Kongó keleti részén számos kulcsfontosságú város a többségében tuszikból álló, Laurent Nkunda vezette "lázadó" CNDP ("Nemzeti Kongresszus a Nép Felszabadításért") kezére került, miután elüldözték  a kormánycsapatokat. Nkunda évek óta áskálódik a kongói központi kormány ellen, mert úgy érzi, hogy a tuszi törzs (amelyhez maga is tartozik) nem jutott súlyának megfelelő politikai képviselethez az új kinshasai rezsimben.

Nkundáék azzal vádolják a kongói hadsereget, hogy együttműködik a ruandai népirtásért felelős, a háború után a határon átjött hutu-milíciákkal. Az 1988-2003 közötti ruandai polgárháborúnak és népirtásnak 5,4 millió áldozata volt. A kormány pedig Ruanda bábfiguráinak tartja a CDNP-t.

"A kongói állam itt nem tudta keresztülvinni az akaratát, most a CNDP kormányoz" - nyilatkozta a Der Spiegelnek a kelet-kongói Rutshuru új polgármestere, aki szerint most a legfontosabb feladat a fegyveresek felkutatása, utána pedig a tiszta ivóvíz megszervezése. "Kitört a kolera. Az emberek éheznek, mert nem tudják megművelni a földjeiket. Együttműködünk a segélyszervezetekkel, amelyek visszatértek az országba" - közölte Jules Simpeze Banga. (MTI)