Kedden Dráfi Mátyás színművész és Duba Gyula író is átvehette Magyarország legrangosabb művészeti- kulturális elismerését, melyet minden évben március 15-e alkalmából osztanak ki.
Két hazai magyar művészt tüntettek ki Kossuth-díjjal
A kitüntetésre javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a magyar kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából.
Dráfi Mátyás 1942. november 17-én született Galántán. 1965-ben szerzett diplomát a pozsonyi Színművészeti Főiskolán. Az ötvenes évek végétől a komáromi Magyar Területi Színház vezető színésze, 1969-től 1971-ig igazgatója is volt. A drámairodalom nagy hőseinek egész sorát játszotta el a színpadon, és bár vendégszerepelt magyarországi színházaknál, mindig a hazai magyar színjátszás volt a szívügye: nyugdíjba vonulásáig a Magyar Területi Színház, illetve annak jogutódja, a Komáromi Jókai Színház művésze volt. Emlékezetes alakításai közé tartozik John Proctor A salemi boszorkányokból, Lucifer Az ember tragédiájából, Tiborc a Bánk bánból, Tevje a Hegedűs a háztetőnből, Alfred Doolittle a My fair Ladyből.
2001-ben megalapította a Teátrum színházi polgári társulást. Hangjátékok, vers- és egyéb rádiós műsorok állandó közreműködője, kulturális műsorok műsorvezetője, és előadóművészként is népszerű. Több énekes, verses hanghordozója is megjelent (Dalok, sanzonok; Hazai csokor). Szlovák és magyar filmekben is szerepelt, legutóbb a 2021-es Magyar Passióban játszott.
Duba Gyula 1930. június 8-án született Hontfüzesgyarmaton. Felsőfokú tanulmányait a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészeti Karán végezte Pozsonyban, majd 1959-ben a Hét című képes hetilap szerkesztője lett. Tizenöt éven át az Irodalmi Szemle, 1989-ig a pozsonyi Madách Könyvés Lapkiadó főszerkesztője volt. 1990-ben szabadfoglalkozású író lett.
Pályája elején humoreszkeket, tréfás karcolatokat, szatirikus történeteket, irodalmi karikatúrákat írt, amelyekben elsősorban a társadalmi fonákságokat ostorozza. Novellásköteteiben az ember lelki, erkölcsi és társadalmi konfliktusait tárja fel (Csillagtalan égen struccmadár, Delfinek, Ugrás a semmibe, Kiárusítás délelőtt). Regényeiben, szociográfiai írásaiban – személyes élményanyaggal és tárgyias ábrázolással – a szlovákiai magyar falvak életét, sorsát örökítette meg, a lakosságcsere, az életmódváltás buktatóit (Szabadesés, Sólyomvadászat, Vajúdó parasztvilág). Írói műhelyének elméleti megalapozottságát szolgálják tanulmányai, esszéi, cikkei (Valóság és életérzés, Látni a célt, Európai magány, Az idő hangjai).
Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda, 1966- tól pedig csak háromévente adták át. Magyarország legrangosabb művészeti- kulturális elismerését 1990 óta ismét évente ítélik oda.
(MTI, hk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.