Zöldet kapott az alagút

Az azonban még kérdéses, az átalakított alagutat mikor adhatják át a forgalomnak. A műszaki felmérés ugyanis csak a folyamat kezdete: még hátravan a közlekedésmérnöki felülvizsgálat, a műszaki projekt elkészítése és a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges dokumentáció kidolgozása. Az átalakítás így a tervek szerint leghamarabb 2019 elején indulhat el. A projekt összköltsége előzetes becslések szerint 20 millió euró körül alakul. A három „elzárt falu” 25 éve került távolabb a külvilágtól, és szorult a bősi vízi erőmű felvízcsatornája és tározója közé. A falvak lakosai közúton meglehetősen nagy kerülőkkel juthatnak el a közeli csallóközi városokba: a doborgaziak például a falujuktól légvonalban alig több mint 10 km-re lévő Somorjára közúton 47 kilométert utaznak Bős érintésével, ha nem veszik igénybe a kompot, mely a két part között ingázik.

A szakértők méréseinek eredményei szerint át lehet alakítani közúti alagúttá a bősi erőmű felvízcsatornája alatti vízáteresztőket. Az új alagutak nagyjából 20 millió euróba kerülhetnek, európai pénz azonban nem akad rájuk.

Egyre reálisabb, hogy az erőmű tározója és felvízcsatornája által 25 éve elkerített három falu, Vajka, Doborgaz és Bodak lakosai kompozás vagy több kilométeres kerülők nélkül, egyszerűbben juthatnak el a „külvilágba”.

A felvízcsatorna alatt Vajkánál öt vízáteresztő alagút fut, a csatornák a szivárgó víz felfogására és a Duna-ágakba való elvezetésére szolgálnak – már a vízlépcső tervezésénél tudni lehetett, hogy ezen feladat ellátására három ilyen csatorna is elég. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter még májusban jelentette be, vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a fennmaradó két csatornát közúti közlekedésre alkalmassá tegyék.

Jó állapotú szerkezet

Azóta a Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba) és a pozsonyi Műszaki Egyetem szakértői mérték fel az alagutakat. Az eredmények szerint a terv megvalósítható, a betonszerkezet ugyanis nagyon jó állapotban van, egy esetleges robbanásnak is ellenállna, és a vízáteresztők aljzata is stabil. Sólymos László tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, az alagutakat jelenlegi szerkezeti állapotukban 60 évig lehetne közúti alagútként használni, következetes karbantartással pedig még tovább. Ahhoz azonban, hogy közúti alagútként szolgáljanak, biztosítani kell a szivárgások, a rezgések és a hőmérséklet ingadozásának folyamatos megfigyelését, emellett pedig védő- és tűzálló bevonatot kell kapniuk.

Egyirányú út

A tervek szerint az egyik alagúton az autók, a másikon pedig a gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnének a felvízcsatorna alatt. A több mint 400 méteres, 4,5 méter széles és 2,5 méter magas alagút az autók számára egyszerre csak egyirányú forgalmat tesz majd lehetővé, így a közlekedést lámpákkal szabályozzák majd. Sólymos László szerint a megnövekedő forgalommal elbír majd az alagút – mire elkészül, addigra megépül az R7-es gyorsforgalmi út, és ez véleménye szerint teljesen megváltoztatja a csallóközi közlekedést.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"294805","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az alagút mindkét oldalán tűzoltó-állomás és mentőállomás lesz majd. Az, hogy mikor kezdődhet el a csatornák átalakítása és a felvízcsatorna két partján lévő úthálózathoz kapcsolása, egyelőre kérdéses, mivel a műszaki mérések csak az előkészületek első etapját jelentették. Ezután a közlekedési felülvizsgálat, a műszaki tanulmány elkészítése, valamint a környezetvédelmi hatásvizsgálat következik. Sólymos azonban valószí-nűtlennek tartja, hogy az alagutak átalakítása komolyabb akadályba ütközne. A miniszter szerint, ha nem lesz felesleges időhúzás, az építkezéshez 2019 elején minden készen áll majd. A projekt összköltsége az előzetes becslések szerint 20 millió euróra rúghat, ám pontosabb számokat csak a teljes dokumentáció és felülvizsgálat után mond majd a tárca.

A forrásokat azonban a Vízgazdálkodási Építővállalatnak saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia, EU-s forrásokat erre a projektre nem kaphat Szlovákia – mondta az Új Szónak Sólymos, aki szerint azonban a finanszírozással minden bizonnyal nem lesz probléma. A Vajka és Keszölcés közti kompjárat üzemeltetése ennyi pénzből több mint egy évtizedig lenne biztosított – ám a komp nem jár például éjszaka, vagy rossz időjárási körülmények között, és kapacitása is korlátozott.

Mi lesz a komppal?

A komp sorsa jelen pillanatban bizonytalan – Sólymos szerint azonban az alagút elkészültével biztosan nem működik majd ingyenesen, ahogy eddig. Az illetékesek úgy gondolják, a komp a teherforgalmat segítheti – 65 tonnáig terhelhető ugyanis –, illetve személyforgalmat is bonyolíthat, ám azt már csak fizetősen. Végleges döntés erről csak akkor születik majd, mikor átadják és működtetik az alagutat, ekkor tudják majd felmérni a valós igényeket.