Zajac-reform és névtelen szülés

Az érdemi munka most kezdődik, s a szeptemberi ülésszak programja több mint száz pontot tartalmaz. A tervek szerint napirendre kerülnek végre Rudolf Zajac egészségügyi miniszter reformtörvényei, bár nem lehet kizárni, hogy tárcavezető kéri majd a vita elhalasztását. Jogszabályaival kapcsolatban ugyanis csaknem 300 módosító indítványt nyújtottak be, s némelyik alapvetően megváltoztatná az eredeti elképzelést. Mário Mikloši, Zajac szóvivője korábban lapunknak leszögezte: ha a reform a felismerhetetlenségig deformálódna vagy a módosítások következtében értelmét veszítené, a tárcavezető vagy visszavonja tervezetét, vagy kérni fogja a végső szavazás elnapolását. Pavol Hrušovský házelnök bízik benne, erre nem kerül sor, hanem a parlament elfogadja a reformot.

Napirendre kerül a házszabály módosítása is; ezzel kapcsolatban a Magyar Koalíció Pártja valószínűleg előterjeszti indítványát, hogy a parlamentben magyarul is fel lehessen szólalni. A koalíciós partnerek és az ellenzékiek nemtetszésüknek adtak hangot, a magát liberális politikusnak valló Ľubomír Lintner (ANO) pedig lapunknak azt mondta: a szlovák– magyar kapcsolatok érzékenyek, és Szlovákia még nem érett arra, hogy parlamentjében magyarul szónokoljanak. Az ANO alelnöke bízik benne, az MKP mégsem áll elő ezzel a javaslattal. A HZDS is kiegészítené a házszabályt azzal a megkötéssel, hogy a sehová sem tartozó képviselők ne tölthessenek be tisztségeket a bizottságokban, sőt függetlenként frakciót se hozhassanak létre. Ugyancsak a HZDS műhelyéből származik az európai parlamenti képviselőkkel kapcsolatos törvénymódosítás: Dušan Jarjabek javasolja, hogy az EP-képviselők – a hazai honatyákhoz hasonlóan – vehessék igénybe a pozsonyi parlament szolgáltatásait, az épületbe korlátozás nélkül juthassanak be, vehessenek részt a plenáris és bizottsági üléseken, de szavazati joguk nem lenne. Az EP-képviselőknek legalább az ötöde kérhetné az európai ügyekkel foglalkozó testület összehívását is.

Számos gazdasági témán – például a pénzügyi decentralizáción – kívül a képviselők első olvasatban foglalkoznak az igazságügyi minisztérium által kidolgozott új családjogi normával is, mely eredetileg szigorította volna a válásokat, ám végül ez kimaradt a törvényből. Tartalmazza viszont a névtelen szülések intézményét, amely Szlovákiában újdonságnak számít. A kereszténydemokraták bebiztosították magukat arra az esetre, ha a törvénytervezet valamilyen okból nem járna sikerrel; a KDH képviselői indítványt is előterjesztett a névtelen szülésekkel kapcsolatban, melyet visszavonnak, ha a törvényhozás mégis rábólint a kabinet elképzelésére. (sza)

Tárgyalna az egyházi restitúcióról is

Pozsony. A programpontok között szerepel az egyházi vagyon restitúciójáról szóló képviselői indítvány, melynek elfogadását a kormány nem javasolja. A miniszterek szerint ugyanis jogi hibákat tartalmaz, ezért megbízták Simon Zsolt földművelésügyi minisztert, hogy – mivel ő terjesztette elő azt a restitúciós törvényt is, mely természetes személyek számára egy évig lehetővé teszi az 1948 és 1989 között elkobzott vagyon visszaigénylését – dolgozzon ki egy hasonló tervezetet jogi személyek számára is. A kormányjavaslat elkészült, de a kabinet még nem vitatta meg. A parlament alkotmányjogi bizottságában a közelmúltban vita alakult ki a restitúcióról: Gál Gábor akkor azt mondta, ő úgy tudja, a kormánytervezet előnyt élvez, egyesek szerint azonban Simon javaslata csak a töredékét tartalmazza annak, ami a képviselői indítványban megfogalmazódik. A honatyák változata viszont jogilag nem tiszta, úgyhogy a parlamentben mindenképpen éles vita várható – azért is, mert az ANO, a Smer és a kommunisták már jelezték, nem örülnek az egyházi restitúciónak. (sz-a)