Vita a második pillérről

A szociális és munkaügyi tárca azzal számol, hogy a pályakezdő fiatalok számára a jövő év elejétől ismét kötelező lesz a belépés a második nyugdíjpillérbe. A munkába állást követően 180 napjuk lesz arra, hogy kiválasszák a számukra legmegfelelőbb nyugdíjpénztárt. Ha ezt elmulasztják, a Szociális Biztosító választ számukra nyugdíjkezelőt. A pályakezdőknek meghagyják azt a lehetőséget is, hogy ha elégedetlenek, kiléphetnek a második pillérből. A tervek szerint ezt a belépést követő 730 napban tehetnék meg.

A pénzügyminisztérium ezzel szemben már jelezte: a költségvetés számára problémát jelenthet, ha a fiatalok számára már a jövő év elejétől kötelezővé teszik a belépést. Jelenleg ugyanis a kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az államháztartási hiányt 2013-ig a bruttó hazai össztermék 3 százaléka alá szorítsa. Ha a fiatalokat jövőre tömegesen kényszerítik a második pillérbe, ez jelentős érvágást jelenthet a Szociális Biztosítónak, ezen keresztül az államháztartásnak. Az Ivan Mikloš vezette pénzügyminisztérium ezért azt javasolja, hogy a fiatalok kötelező belépését két évvel halasszák el, így a rendelkezés csak 2014-től lépne életbe.

Nincs teljesen megelégedve a szaktárca javaslatával a kormányhivatal sem. Leginkább azt kifogásolja, hogy az előterjesztett javaslat szerint a második pillér vegyes és progresszív alapjainak esetében a jövő év elejétől megszüntetnék az eddigi garanciákat. A jövőben így már csak a kötvényalapra átkeresztelt konzervatív alap biztosítana garantált hozamot. Mihál ezt azzal indokolta, hogy a garanciák megszüntetésének köszönhetően az alapkezelők bátrabban fektethetnék a pénzt kissé kockázatosabb, ám nagyobb hozammal kecsegtető pénzpiaci termékekbe. A kormányhivatalnak azonban más a véleménye. „A garanciák felszámolása alkotmányossági szempontból olyan kockázatokat rejt magában, amelyek miatt a jelenlegi garanciák fenntartását javasoljuk” – áll a kormányhivatal megjegyzésében.

Támogatja ugyanakkor a szociális tárca elképzelését, hogy egy negyedik, ún. indexalapot is létrehoznak, amelyben a hozam valamely piaci indexhez kötődik. Az említett alapok mellé a kormányhivatal azonban egy ötödik, biztos hozamot nem garantáló, vegyes alapot is létrehozna azoknak az ügyfeleknek, akik a magasabb hozam érdekében hajlandók nagyobb kockázatot vállalni. Mihál szerint a kormányhivatal garanciákkal kapcsolatos javaslata politikailag motivált: így akarják elejét venni annak, hogy az ellenzéki Smer belekössön a törvénymódosításba. „Ha a garanciák megszüntetését kiveszik is a javaslatból, a Smer egész biztosan talál majd valami mást, amibe beleköthet” – állítja Mihál. (mi, SITA)