Visegrádi előítéletek

Mindez a ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) című kutatásból derül ki, melyet a magyarországi Republikon Intézet, a szlovákiai Bratislava Policy Institute, a lengyel Villa Decius, valamint a cseh Civipolis végzett, és az antiszemita gyűlöletbeszéd online térben való megjelenését vizsgálja.
A kutatás sok szempontból is érdekes jellemzést ad a V4 országairól: az eredményeket vizsgálva nyomon követhető például, hogyan alakította az egyes kisebbségekről szóló politikai diskurzus és a kisebbségi ügyek tematizálása a közbeszédet. Látványos példa erre például a muszlimokhoz való hozzáállás. Míg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban a téma rendkívül nagy mértékben uralta a politikai kommunikációt, Lengyelországban ez annyira nem volt jellemző. Északi szomszédunknál azonban a politikai harc szerves része volt az LMBT-csoportba tartozók ügye, és ez az adatokon is megmutatkozik: a lengyelek több mint felének ez a csoport jut elsőként az eszébe, ha arra gondolnak, hogy egy csoport gyűlöletbeszédnek van kitéve. A V4 többi országában az emberek e kérdésnél leginkább a romákat jelölték meg, akiket Lengyelországban például nem is mértek.

Michal Vašečka szociológus lapunknakelmondta: több tanulmány is arra mutat rá, hogy a másság elutasítása egyre erősebb a V4-es társadalmakban, Szlovákiában pedig meglepő módon tulajdonképpen minden kisebbségi csoport elutasítottsága nőtt valamilyen mértékben – kicsivel például a szlovákiai magyaroké is.

Tartják magukat az antiszemita sztereotípiák

Szlovákia lakosai látványosan tartanak a sokféleségtől, és hatalmas az ellenszenv a romákkal és a muszlimokkal szemben – de úgy tűnik, a zárkózottság általános jelenség a V4 tagországaiban. Bár az antiszemitizmus nem „trendi” nálunk, a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákkal továbbra is sokan egyetértenek Szlovákiában.

Az előítéletességet és antiszemitizmust górcső alá vevő ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) kérdőíves kutatása szerint Lengyelország bizonyult a sokféleségre legnyitottabb országnak KözépEurópában, míg Csehország és Szlovákia a legzárkózottabb. Szlovákiában leginkább a nyelvi és a kulturális sokféleséget vagyunk képesek elfogadni, de az eredmények így sem szívderítőek. Míg például a lengyelek 59 százaléka áll pozitívan a nyelvi, 55 százalékuk pedig a kulturális sokszínűséghez, Szlovákiában csak a válaszadók 31, illetve 29 százaléka válaszolt pozitívan az ezt firtató kérdésekre. Ennél még rosszabb a helyzet az etnikai és a vallási sokszínűséggel kapcsolatban: előbbit mindössze 16, utóbbit 22 százalék ítéli meg pozitívan.

Michal Vašečka szociológus lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: több tanulmány is rámutatott az utóbbi időben arra, hogy a másság elutasítása egyre erősebb a V4-es társadalmakban. „Szlovákia esetében az összes olyan csoporttal kapcsolatban, mely más, mint a többség, romlott a helyzet. Egyre több ember távolodik el az ilyen csoportoktól, és meglepő módon ezt abszolút minden csoportra érvényes. Még a szlovák többség és a magyar kisebbség közti viszonyban is tapasztalható, bár enyhén, de mégis már láthatóan. Ez bizonyos módon tükrözi a társadalmi légkört” – magyarázta a szociológus.

Romák és muszlimok

Lengyelország egy másik kutatási területen is kilógott a többi V4-es ország közül: Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a romákkal és muszlimokkal szembeni antipátia a legmagasabb, a lengyeleknél ellenben a feketék és a zsidók váltják ki a legnagyobb ellenérzést a lakosságból – ugyanakkor feltűnő az is, hogy ezek az ellenérzések sem jellemzőek a lengyelek többségére. Szlovákiában ugyanakkor a lakosság 53 százaléka jelentős antipátiával tekint a romákra, 50 százalékuk pedig a muszlimokra. Magyarországon ez az arány 48 százalék a romák, 41 százalék pedig a muszlimok esetében.

Különböző árnyalatok

A kutatás során a legnagyobb figyelmet az antiszemitizmus megjelenési formáira fordították, és az eredményekből kiderül: Csehországban és Szlovákiában a válaszadók majdnem fele még nem találkozott a zsidók felé irányuló gyűlöletbeszéddel, és Csehországban mindössze 6 százalék, Szlovákiában 12 százalék nem tartja szimpatikusnak a zsidókat – Magyarországon ez az arány 15, Lengyelországban pedig 24 százalék. „Magyarországon nagy számú zsidó közösség él, ezért is lehet jobban része a téma a közbeszédnek, és lehet róla véleménye az embereknek” – mondja Székely Judit szociológus, a kutatás magyar munkatársa.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Szlovákiában nincsenek antiszemita attitűdök – hasonló megnyilvánulásokra rengeteg példa van, az ĽSNS képviselőinek közösségi médiás megnyilvánulásaival kezdve egészen addig, hogy például Zuzana Čaputová államfőt is támadták az interneten manipulált képekkel, vagy épp azzal, hogy az „alternatív média” foggal-körömmel próbálta összekötni Soros Györggyel. A felmérésben ugyanakkor szembetűnő, hogy a szlovákiai válaszadók között nagyon sokan voltak, akik egyáltalán nem foglaltak állást a kérdésben, közömbösek a témával kapcsolatban, és mások a tartalomfogyasztási szokásaik is. Csehországban és Szlovákiában arányaiban kevesebb ember zsidósággal kapcsolatos ismereteinek forrása a közösségi média, inkább a sajtóból, könyvekből és filmekből tájékozódnak. Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor a közösségi médiának csaknem akkora hatása van, mint a hagyományos médiának.

Élnek a sztereotípiák

A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy bár viszonylag alacsony a zsidókat antipatikusnak tartók aránya, a velük kapcsolatos sztereotípiákban jóval többen hisznek – annak ellenére, hogy csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy az antiszemita sztereotípiák a valós képet mutatják a zsidókról. Csehországban és Szlovákiában például az emberek több mint fele úgy érzi, hogy a zsidó szó, mint a zsugori kifejezés szinonimája, nem számít sértésnek. A szlovák válaszadók csaknem fele úgy gondolja, hogy a zsidók számára fontosabb Izrael, mint saját országuk, 40 százalékuk pedig meg van róla győződve, hogy a zsidóknak komoly befolyása van a világot meghatározó folyamatokra és a gazdaságra. Utóbbi adatot érdemes néhány évtized kontextusában is megnézni: egy 1998-as kutatásban hasonló kérdést tettek fel – akkor az emberek 51 százaléka gondolta úgy Szlovákiában, hogy a zsidók irányítják a világot, ezzel KözépEurópában a lista élén állt.

Mert Soros

A felmérés magyarországi eredményei is érdekesek. A leghatározottabban jelen lévő sztereotípia a magyar válaszadók körében a zsidók befolyásoló erejéről szól, majdnem a megkérdezettek fele tartja igaznak ezt a gondolatot. A zsidók Izrael felé való, Magyarországgal szembeni elköteleződését 38 százalék ítéli valósnak. A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy a holokauszt témája túl nagy teret kap a közbeszédben. Összesen 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók megérdemlik a feléjük irányuló gyűlöletbeszédet. A Republikon ugyanakkor rákérdezett arra is, hogy mely médiában megjelenő események okozhatnak erős negatív érzelmeket a zsidósággal szemben. A válasz pedig bizonyos értelemben meglepő: az olyan, a hagyományos szélsőjobb által tematizált események, mint a holokauszttémájú filmek bemutatása, vagy a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések jóval kevésbé rezonálnak, mint az antiszemita megnyilvánulások ellen egyébként zéró toleranciát hirdető kormány Soros-ellenes kampánya. A válaszadók 46 százaléka vélte úgy, hogy a Soros elleni kampány erős negatív érzelmeket okozhat a zsidósággal szemben.