Közélet

Visegrádi előítéletek

A romákkal szemben a legnagyobb az ellenszenv Magyarországon és Szlovákiában, és bár az antiszemita társadalmi attitűdök jóval kevésbé tapasztalhatóak, azért még mindig sokan egyetértenek a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákkal. A sokféleség elfogadása Lengyelországon kívül sehol sem trend a V4-ben.
Finta Márk

2020. augusztus 27. 12:00

v
Idén februárban Mások voltak címmel egy kiállítást szerveztek Nyitrán, amelynek egyik legfontosabb feladata az volt, hogy bemutassa a fiatal generációnak a nyitrai zsidó közösség történetét, megakadályozva ezzel soraikban a más nemzetek iránti gyűlöletkeltés kialakulását, vagy terjedését. - TASR/AP-felvétel

Mindez a ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) című kutatásból derül ki, melyet a magyarországi Republikon Intézet, a szlovákiai Bratislava Policy Institute, a lengyel Villa Decius, valamint a cseh Civipolis végzett, és az antiszemita gyűlöletbeszéd online térben való megjelenését vizsgálja.
A kutatás sok szempontból is érdekes jellemzést ad a V4 országairól: az eredményeket vizsgálva nyomon követhető például, hogyan alakította az egyes kisebbségekről szóló politikai diskurzus és a kisebbségi ügyek tematizálása a közbeszédet. Látványos példa erre például a muszlimokhoz való hozzáállás. Míg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban a téma rendkívül nagy mértékben uralta a politikai kommunikációt, Lengyelországban ez annyira nem volt jellemző. Északi szomszédunknál azonban a politikai harc szerves része volt az LMBT-csoportba tartozók ügye, és ez az adatokon is megmutatkozik: a lengyelek több mint felének ez a csoport jut elsőként az eszébe, ha arra gondolnak, hogy egy csoport gyűlöletbeszédnek van kitéve. A V4 többi országában az emberek e kérdésnél leginkább a romákat jelölték meg, akiket Lengyelországban például nem is mértek.

Michal Vašečka szociológus lapunknakelmondta: több tanulmány is arra mutat rá, hogy a másság elutasítása egyre erősebb a V4-es társadalmakban, Szlovákiában pedig meglepő módon tulajdonképpen minden kisebbségi csoport elutasítottsága nőtt valamilyen mértékben – kicsivel például a szlovákiai magyaroké is.

Tartják magukat az antiszemita sztereotípiák

Szlovákia lakosai látványosan tartanak a sokféleségtől, és hatalmas az ellenszenv a romákkal és a muszlimokkal szemben – de úgy tűnik, a zárkózottság általános jelenség a V4 tagországaiban. Bár az antiszemitizmus nem „trendi” nálunk, a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákkal továbbra is sokan egyetértenek Szlovákiában.

Az előítéletességet és antiszemitizmust górcső alá vevő ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) kérdőíves kutatása szerint Lengyelország bizonyult a sokféleségre legnyitottabb országnak KözépEurópában, míg Csehország és Szlovákia a legzárkózottabb. Szlovákiában leginkább a nyelvi és a kulturális sokféleséget vagyunk képesek elfogadni, de az eredmények így sem szívderítőek. Míg például a lengyelek 59 százaléka áll pozitívan a nyelvi, 55 százalékuk pedig a kulturális sokszínűséghez, Szlovákiában csak a válaszadók 31, illetve 29 százaléka válaszolt pozitívan az ezt firtató kérdésekre. Ennél még rosszabb a helyzet az etnikai és a vallási sokszínűséggel kapcsolatban: előbbit mindössze 16, utóbbit 22 százalék ítéli meg pozitívan.

Michal Vašečka szociológus lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: több tanulmány is rámutatott az utóbbi időben arra, hogy a másság elutasítása egyre erősebb a V4-es társadalmakban. „Szlovákia esetében az összes olyan csoporttal kapcsolatban, mely más, mint a többség, romlott a helyzet. Egyre több ember távolodik el az ilyen csoportoktól, és meglepő módon ezt abszolút minden csoportra érvényes. Még a szlovák többség és a magyar kisebbség közti viszonyban is tapasztalható, bár enyhén, de mégis már láthatóan. Ez bizonyos módon tükrözi a társadalmi légkört” – magyarázta a szociológus.

a

Romák és muszlimok

Lengyelország egy másik kutatási területen is kilógott a többi V4-es ország közül: Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a romákkal és muszlimokkal szembeni antipátia a legmagasabb, a lengyeleknél ellenben a feketék és a zsidók váltják ki a legnagyobb ellenérzést a lakosságból – ugyanakkor feltűnő az is, hogy ezek az ellenérzések sem jellemzőek a lengyelek többségére. Szlovákiában ugyanakkor a lakosság 53 százaléka jelentős antipátiával tekint a romákra, 50 százalékuk pedig a muszlimokra. Magyarországon ez az arány 48 százalék a romák, 41 százalék pedig a muszlimok esetében.

Különböző árnyalatok

A kutatás során a legnagyobb figyelmet az antiszemitizmus megjelenési formáira fordították, és az eredményekből kiderül: Csehországban és Szlovákiában a válaszadók majdnem fele még nem találkozott a zsidók felé irányuló gyűlöletbeszéddel, és Csehországban mindössze 6 százalék, Szlovákiában 12 százalék nem tartja szimpatikusnak a zsidókat – Magyarországon ez az arány 15, Lengyelországban pedig 24 százalék. „Magyarországon nagy számú zsidó közösség él, ezért is lehet jobban része a téma a közbeszédnek, és lehet róla véleménye az embereknek” – mondja Székely Judit szociológus, a kutatás magyar munkatársa.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Szlovákiában nincsenek antiszemita attitűdök – hasonló megnyilvánulásokra rengeteg példa van, az ĽSNS képviselőinek közösségi médiás megnyilvánulásaival kezdve egészen addig, hogy például Zuzana Čaputová államfőt is támadták az interneten manipulált képekkel, vagy épp azzal, hogy az „alternatív média” foggal-körömmel próbálta összekötni Soros Györggyel. A felmérésben ugyanakkor szembetűnő, hogy a szlovákiai válaszadók között nagyon sokan voltak, akik egyáltalán nem foglaltak állást a kérdésben, közömbösek a témával kapcsolatban, és mások a tartalomfogyasztási szokásaik is. Csehországban és Szlovákiában arányaiban kevesebb ember zsidósággal kapcsolatos ismereteinek forrása a közösségi média, inkább a sajtóból, könyvekből és filmekből tájékozódnak. Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor a közösségi médiának csaknem akkora hatása van, mint a hagyományos médiának.

a

Élnek a sztereotípiák

A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy bár viszonylag alacsony a zsidókat antipatikusnak tartók aránya, a velük kapcsolatos sztereotípiákban jóval többen hisznek – annak ellenére, hogy csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy az antiszemita sztereotípiák a valós képet mutatják a zsidókról. Csehországban és Szlovákiában például az emberek több mint fele úgy érzi, hogy a zsidó szó, mint a zsugori kifejezés szinonimája, nem számít sértésnek. A szlovák válaszadók csaknem fele úgy gondolja, hogy a zsidók számára fontosabb Izrael, mint saját országuk, 40 százalékuk pedig meg van róla győződve, hogy a zsidóknak komoly befolyása van a világot meghatározó folyamatokra és a gazdaságra. Utóbbi adatot érdemes néhány évtized kontextusában is megnézni: egy 1998-as kutatásban hasonló kérdést tettek fel – akkor az emberek 51 százaléka gondolta úgy Szlovákiában, hogy a zsidók irányítják a világot, ezzel KözépEurópában a lista élén állt.

Mert Soros

A felmérés magyarországi eredményei is érdekesek. A leghatározottabban jelen lévő sztereotípia a magyar válaszadók körében a zsidók befolyásoló erejéről szól, majdnem a megkérdezettek fele tartja igaznak ezt a gondolatot. A zsidók Izrael felé való, Magyarországgal szembeni elköteleződését 38 százalék ítéli valósnak. A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy a holokauszt témája túl nagy teret kap a közbeszédben. Összesen 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók megérdemlik a feléjük irányuló gyűlöletbeszédet. A Republikon ugyanakkor rákérdezett arra is, hogy mely médiában megjelenő események okozhatnak erős negatív érzelmeket a zsidósággal szemben. A válasz pedig bizonyos értelemben meglepő: az olyan, a hagyományos szélsőjobb által tematizált események, mint a holokauszttémájú filmek bemutatása, vagy a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések jóval kevésbé rezonálnak, mint az antiszemita megnyilvánulások ellen egyébként zéró toleranciát hirdető kormány Soros-ellenes kampánya. A válaszadók 46 százaléka vélte úgy, hogy a Soros elleni kampány erős negatív érzelmeket okozhat a zsidósággal szemben.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Igor Matovič

Általános szűrés helyett már az országos lezárás sem kizárt

teszt

Lépésről lépésre: így zajlik majd az országos tesztelés

Komárom

Sürgősen 0-ás Rh-negatív vérre van szüksége a komáromi kórháznak

Boris Kollár

Kollár: Ha a fertőzöttek száma elér egy kritikus szintet,csak a lockdown segíthet

dac

A DAC ingyen teszteli bérleteseit, lehetnek nézők a Slovan elleni rangadón!

koronavírus

Innen származnak a kedden regisztrált fertőzöttek

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.