Csaknem annyi a szocialista-liberális ember Magyarországon, mint a jobboldali-konzervatív

A Republikon Intézet nevű budapesti, független, liberális szellemi műhely tavaly, november és december fordulóján végzett reprezentatív, 18 éven felüliek körében végzett felmérése szerint az emberek 39 százaléka vallotta magát jobboldali-kozervatív beállítottságúnak. 

A korábbi mérésekben ezek a válaszadók eloszlottak a konzervatív, nemzeti, rendpárti csoportok között, jelenlegi mérésünk homogénebb képet mutat, miután szűkítettük a válaszlehetőségeket

 – áll a szervezet tájékoztatójában. Közel hasonló nagyságú a baloldali-szocialista és liberális réteg is, ez a két csoport együtt 35 százalékot képvisel a társadalomban. A negyedik kérdezett irányzat a zöldek, ehhez sorolja magát a magyar lakosság 13 százaléka.  

A felmérés azt mutatja, hogy az önmagukat jobboldali-konzervatívként meghatározók elsősorban a községekben, kisebb településeken élnek – itt 48 százaléknyian jelölték be ezt a lehetőséget – míg városokban 37-40 százalék ez az arány, Budapesten pedig mindössze 25 százalék. Életkor alapján kisebb a szórás, az idősebbek inkább konzervatívak, a fiatalok – 18-39 év – körében csak 31 százalék vallja magát konzervatívnak. 

Mégsem a Fidesz-kormány a nyerő? 

A belső, kissé rejtettebb értékrend árnyaltabb képet mutat. Ezt a Republikon a kormányzásról alkotott kép felmérésével próbált mérni. 

A válaszok alapján egyértelmű, hogy a baloldali értékek nem csak a magukat baloldalinak vagy liberálisnak valló válaszadókra jellemzőek, hanem a magyar társadalomra általában

 – áll a felmérés elemzésében. Egyértelműen a baloldali, szociális-méltányos, egyenlőségpárti, a felmérésben egalitáriusnak nevezett kormányzás a legnépszerűbb a magyar lakosság körében, 38 százalék választotta ezeket. 
Az intézet megjegyzi, hogy ugyanakkor a meritokratikus, vagyis az éredemek szerint jutalmazó kormányzás, amely a Fidesz-kormányok „munkaalapú társadalmának” alapja, mindössze 7 százalékos támogatottságnak örvend. 

Majdnem veri a “semlegesség” a “Nyugatot” 

A Kelet és Nyugat közti választás viszont jelentősen megosztja a társadalmat. Habár a legnagyobb csoport – 46% - még mindig a Nyugathoz való tartozást preferálja, 36 százalék azoknak az aránya, akik a „semlegességet” támogatják. Az intézet szerint ebben erősen benne van a kormánypropaganda hatása. 

A kormánypártok politikai kommunikációja megnehezíti a helyzetünket, ugyanis a semlegesség álarcán keresztül teszi csaknem minden zsetonját keletre, segíti elő Oroszország területi követeléseinek érvényesülését és a kínai befolyás kiterjedését. Így aztán a nyíltan keletre vágyódó lakosság aránya csökkent, azonban a semlegességet preferáló válaszadók aránya az elmúlt évekhez képest kilőtt, lassan a nyugatra hajló válaszadók arányához közelít, annak ellenére, hogy NATO- és EU-tagként egyértelműen a nyugati világhoz tartozik Magyarország” 

– áll az elemzésben.