Világszerte hanyatlik a jogállamiság, de Szlovákia megkezdte a felzárkózást

A 2023-as jelentésben 142 országot vizsgáltak 8 fő szempont alapján: kormányzati hatáskörök korlátozása, korrupció hiánya, nyílt kormányzás, alapvető jogok, rend és biztonság, a jogszabályok betartása, illetve polgári és büntető igazságszolgáltatás. Az index pontszámai több mint 149 ezer polgár és 3400 jogi szakértő nézőpontját és tapasztalatait tükrözik. Országonként legalább ezer-fős reprezentatív mintán mérték fel, hogy a lakosság miként ítéli meg az egyes faktorok működését. Például kellett-e kenőpénzt fizetni a közegészségügyi szolgáltatásért, illetve mennyire bíznak a rendőrségben. Emellett beszélgettek az ország több jogi szakértőjével, hogy ne csak a laikusok tapasztalataira alapozzák az adatokat.

Enyhe javulás

Szlovákia az általános trenddel ellentétben javítani tudott az egy évvel korábbi pontszámán – a 142 vizsgált ország közül a 34. helyen végzett, a fékek és ellensúlyok kategóriában két pozícióval is sikerült feljebb lépnie. Itt többek között azt is figyelembe vették, a kormány a külső ellenőrzés alatt áll-e – „a független média, a civil szervezetek, a politikai pártok és az egyének szabadon, megtorlástól való félelem nélkül kommentálhatják-e a kormány politikáját”. Szlovákia a globális átlagot a 0,67-es pontszámával meghaladta, a regionális lebontás szerint azonban (ahol az unió és Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény {EFTA} tagjait tették egy csoportba az észak-amerikai országokkal), már elmaradt a 0,74 pontos átlagtól.

A korrupció terén szintén javulást jegyeztek a szakértők – míg 2021-ben és 2022-ben 0,51 pontot kapott Szlovákia, addig idén 0,53-at mértek, aminek köszönhetően ebben a kategóriában egy helyet előrébb lépett a világranglistán. Ez az adat azonban korántsem kecsegtető – a globális átlagpontszám 0,51, a regionális átlagtól (0,73) pedig továbbra is jócskán elmarad.

A nyílt kormányzat terén stagnál az ország, itt azonban kisebb a lemaradás a nyugati országokhoz képest. A „rend és biztonság” kérdésében előkelő értékelést kapott Szlovákia – a regionális átlagot meghaladva egyből 0,9 pontot szerzett. A jogszabályok betartására vonatkozóan már negatívabb visszajelzést kapott Szlovákia – 2021-hez képest 0,65-ről 0,62-re esett vissza a pontszám, a 2022-es adatokhoz képest ugyan nem történt változás, a globális rangsorban azonban ez már csak eggyel rosszabb (37.) helyezésre volt elegendő.

Bár a büntető igazságszolgáltatás terén nem módosult a pontszám, egy helyet ezen a téren is visszaesett Szlovákia. A legrosszabbul a büntetőeljárások ideje és hatékonysága szempontjából teljesített, a 142 ország közül a 80. lett, a régióban pedig az utolsó helyet foglalta el (a globális átlagtól is jelentősen elmaradva). A büntetőjogi rendszer pártatlansága szintén problémát jelent, a büntetőrendszert átszövő korrupció szempontjából pedig a régió 31. országából a 30. lett. A civil eljárások kapcsán sem születtek sokkal biztatóbb eredmények – mindössze 0,45 pontot kapott Szlovákia a diszkriminációmentességet vizsgáló fejezetben, amivel a 142 országból a 105. lett.

A nyugati országok közül Szlovákia összességében a 31-ből a 25. helyen áll. A régióban a legjobb Dánia, majd Norvégia és Finnország. A régió három legrosszabb eredményt elért országa Görögország, Bulgária és Magyarország. A legalacsonyabb pontszámmal rendelkező ország Venezuela, amely előtt Kambodzsa, Afganisztán, Haiti és a Kongói Demokratikus Köztársaság áll.

Az Európai Unió tagállamai világviszonylatban továbbra is az élen járnak a jogállamiság terén, 2023-ban Bulgária és Szlovénia érte el a legnagyobb pozitív előrelépést. A World Justice Project friss jelentése alapján azonban a jogállamiság globálisan, az EU-t beleértve romlik – Görögországban és Belgiumban egyaránt nagymértékű visszaesést regisztráltak. A jelentés továbbá megállapította, hogy a világ országainak 78%-ában 2016 óta visszaesett a jogállamiság, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom pedig világszerte veszített a hatalommal szembeni ellenőrző szerepéből. A kormányzati elszámoltathatóság, a fékek és ellensúlyok indexpontszámai az országok 74%-ában csökkentek az elmúlt hét évben. 2022 és 2023 között az Európai Unió 14 tagállamában tapasztaltak visszaesést a jogállamiság terén.

Sereghajtó Magyarország

Magyarország a tavalyi évhez képest 0,2%-ot rontott – 2016 óta összesen 9,9%-kal esett vissza az Orbán Viktor irányította ország értékelése. 2023-ban 0,51 ponttal a legrosszabb helyezést érte el az uniós országok közül. A globális adatokat tekintve Magyarország a 73., s ezzel nagyjából Panamával egy szinten tartózkodik, miközben Tunézia és Nepál is megelőzte. A 0,51-es érték ráadásul alacsonyabb, mint a nyugat-balkáni EU-tagjelölt országok esetében – Montenegró (0,56), Moldova (0,53) és Észak-Macedónia (0,53). Magyarország még Koszovónál (0,56) és Grúziánál (0,60) is rosszabb minősítést kapott – mindkét ország az EU-csatlakozási folyamat megkezdésére törekszik.

Ami Lengyelországot illeti, 2022 óta 0,6%-ot veszített, 2016 óta pedig 11%-os csökkenést halmozott fel. A jelenlegi 0,64-es rátával Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország és Görögország előtt végzett.

A V4-ek versenyét ebben a tekintetben Csehország nyeri – nyugati szomszédunk a 142 ország közül a 20. helyet érte el, a nyugati országok közül pedig a 15. helyet szerezte meg.

A következő évi jelentésben már a lengyel és szlovák kormányváltás hatásai is megfigyelhetők lesznek – míg Lengyelországban az EU-párti erők többségbe kerülésével az ország jogállamisági bizonyítványa feltehetően javulni fog, addig hazánkban várhatóan nem folytatódik a Heger-kormány idején tapasztalt pozitív trend.