A Bírói Tanács elfogultnak tartja az Európai Bizottság jogállamisági jelentését

A Bírói Tanács a legutóbbi ülésén több mint kétórás tanácskozás után arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság idei, azaz 2024-es jogállamisági jelentése elfogult, és nem a valós szlovákiai helyzetről állít ki látleletet. Az állásfoglalás elfogadását a testület minden jelenlévő tagja támogatta.

Ez nem egy jelentés a jogállamiságról, ez egy politikai dokumentum

– mondta a Bírói Tanács elnöke, Marcela Kosová, aki egyúttal azt javasolta, ha az Európai Bizottság az elkövetkezendő években „nem szeretné magát kínos helyzetbe hozni”, hagyjon fel a dokumentum közzétételével.

Az Európai Bizottság aggályai

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése 2019 óta minden évben rámutat azokra a területekre, ahol javulást várnak el az unió egyes tagállamaitól. Már a dokumentum tavalyi kiadása sem bánt kesztyűs kézzel Szlovákiával, a 2024-es változat, amit néhány hónappal a negyedik Fico-kormány hivatalba lépése után tettek közzé, még kritikusabb. A Bizottság megállapításai szerint a Bírói Tanács tagjainak teljes függetlensége még mindig nem biztosított, de a felelősségre vonhatóságuk mértéke sem felel meg a kívánalmaknak. Továbbá, nem történt előrelépés a lobbizás és az érdekkonfliktusok „kifehérítése” ügyében, és a Btk. 363-as paragrafusának használata kérdésében sem.

Mindenki mást kifogásol

A Bírói Tanács aggályainak listája elég hosszúra sikerült, mivel a tanács egyes tagjai a jelentés más-más pontját kifogásolják. Akadnak azonban olyan részek, amikkel kapcsolatban mindannyian ellenvéleményt fogalmaztak meg. Ilyen például a bírósági térkép reformja.

„Az átrajzolt bírósági térkép, néhány kezdeti hibától eltekintve, általánosságban véve jól működik” – olvasható a jogállamisági jelentésében. A Bírói Tanács elnöke, Marcela Kosová ezzel szemben úgy véli, „a bíróknak egy jó szava sem volt a reformról”.

A bírósági térkép mellett a Büntető törvénykönyv módosítása, a Speciális Ügyészség megszüntetése, valamint a főügyész, Maroš Žilinka által gyakran használt 363-as paragrafus alkalmazásának kérdésében is eltér az Európai Bizottság és a Bírói Tanács álláspontja. A Bizottság újra összegzi Brüsszel korábbi aggályait, melyek szerint a Fico-kabinet által jóváhagyott módosítások negatívan befolyásolhatják a korrupció elleni küzdelmet. A Bírói Tanács állásfoglalása szerint a korrupciós ügyek felgöngyölítése egyáltalán nincs veszélyben, mivel „a Büntető törvénykönyv módosítása nem korlátozza a rendőrség munkáját”.

Csatlakoztak a kormányhoz

Nem a Bírói Tanács tagjai az elsők, akik kifogásolják az Európai Bizottság jelentésében foglaltakat. Augusztus végén a kormány és az igazságügyi miniszter, Boris Susko (Smer) is bírálta a dokumentum tartalmát.

„Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság nem reflektált a kabinet által eszközölt pozitív változtatásokra, mindössze átvette azokat az információkat, amik becsmérlik a választások óta végrehajtott módosításokat” – jelentette ki akkor az igazságügyi miniszter, aki szerint a jelentés számos állítása „három kormányellenes médium” hírein alapul.

Az ellenzéki SaS elfogadhatatlannak és méltatlannak tartja, hogy a Bírói Tanács kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság jogállamisági jelentése kapcsán. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szerint a Bírói Tanács új összetételében nem védi kellőképp a bírói becsületet, méltóságot és függetlenséget.

Ahol a tanácsnak hallatnia kellene a hangját, ott hallgat, ahol pedig nincs mit mondani, ott hangosan kiabál 

– mondta Kolíková, aki szerint az Európai Bizottság jelentésének bírálatával „a Bírói Tanács beszállt a politikai harcba a kormány oldalán”.

A Bizottság egyelőre nem reagált

A Bírói Tanács legutóbbi ülésére, amely középpontjában a jogállamiság jelentés állt, meghívták az igazságügyért felelős uniós biztost, Didier Reynderst és a Bizottság szlovákiai képviseletének illetékesét is. A vitán egyikük sem vett részt. Az Európai Bizottság egyelőre az elfogadott határozatra sem reagált.