VIDEÓ: Kölcsönös zsarolásra épülő pártszövetség

A rendezvény szombati napján az egyik beszélgetésre a tábor szervezői meghívták az MKP-t, az Összefogást és Gyimesi Györgyöt, az OĽaNO parlamenti képviselőjét, a Híd azonban, mint azt a párt szóvivője, Magdeme Klára lapunknak megerősítette, nem kapott meghívót. Erről Orosz Örs, a rendezvény főszervezője, aki az Összefogás alelnöke is egyben, lapunknak elmondta, a Híd elnökével még korábban beszélt erről a témáról, aki szerinte elzárkózott attól, hogy Gyimesivel bármilyen kommunikációt folytasson. „Így nem kapott meghívást” – mondta a Hídról szólva Orosz arról a beszélgetésről, amelyen az OĽaNO-s politikuson kívül Berényi József, az MKP alelnöke, Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője vett részt, és amelyet Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője vezetett. A vita résztvevői, a moderátort beleértve, saját bevallásuk szerint nem tudtak a Hídnak a konkrét programból való mellőzéséről, ezzel együtt azonban többször is hangoztatták, helytelen lépés volt a párt részéről, hogy távol maradt a rendezvénytől.

Hidas kifogások

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Híd visszamondta részvételét a Gombaszögi Nyári Tábor egy másik programpontjáról, az Új Szó által rendezett hárompárti vitáról. A Híd ezt azzal indokolta, hogy a rendezvény szervezői teret adtak az általuk dezinformációs portálnak tartott Körkép.sk-nak és Gyimesinek. Így a lapunk által az MKP, a Híd és az Összefogás képviselőinek részvételével szervezett vitára végül nem került sor. Ez lett volna az egyetlen programpont, ahová a Sólymos László vezette párt képviselői meghívást kaptak. Ehhez tartozó hír, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az MKP elnöksége is olyan álláspontot képviselt, a párt maradjon távol a gombaszögi közéleti vitáktól. Ezt azonban Berényi és az MKP elnöke, Forró Krisztián is tagadta. „Nem volt elnökségi ülésünk” – mondta Berényi.

Gyimesi pedig visszautasította a Hídnak az irányába megfogalmazott vádjait, amelyek szerint a képviselő a három párt egyesülése ellen dolgozik. „Mégis mivel tenném ezt?” – tette fel a kérdést. Egyben bírálta, hogy a Híd többek között az ő személyére hivatkozva mondta le az MKP és az Összefogás képviselőivel folytatott közös nyilvános vitát.

(Videofelvétel: Magyar Interaktív Televízió)

Körbezsarolás

Az egyesülési szándékának hangot adó MKP, Híd és Összefogás közötti tárgyalásokról, a fúzió lehetőségeiről és buktatóiról így végül lapunk szervezésében, a rendezvény pénteki napján Öllös László, Tokár Géza és Tóth Barnabás Felicián politológusok beszélgettek. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a három politikai szubjektum közötti egyeztetési folyamat jelenleg a kölcsönös zsarolási potenciálra épül. Mindhárom párt ugyanis kölcsönösen azzal fenyegetheti egymást, hogy amennyiben az adott szereplő kimarad egy esetleges együttműködésből, a választásokon önállóan indul, a többi, magyarokat megszólítani szándékozó szubjektum sikerességét veszélyeztetheti. Öllös arra is rámutatott, hogy a pártoknak a szlovákiai magyar társadalomban egyfajta pozitív mintaadó szerepet kellene betölteniük.

Homofóbvita

A rendezvény közéleti beszélgetéseinek vendégei voltak a magyar és a szlovák parlament képviselői is. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kérdésünkre megismételte pártja álláspontját a magyar pedofilellenesnek nevezett, valójában azonban homofób intézkedéseket tartalmazó jogszabályról. Ennek értelmében tagadta, amit lapunk hasábjain Fiala-Butora János emberjogi jogász publikált, mely szerint a szexuális kisebbségek diszkriminációja nemzetközi szinten azt is jelenti, hogy a magyar kormány a határon túli magyar kisebbségekről is lemondott. Németh beszélgetőpartnere, Martin Klus (SaS) szlovák külügyi államtitkár kijelentette, ő személyesen nagyon helyteleníti a kérdéses magyar jogszabályt. A szlovák kabinetnek azonban nincs a kérdésben egységes álláspontja, mert a kormánypártok nem egyformán ítélik meg a problémát.

A beszélgetésen felmerült, Klus februárban arról beszélt, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet- Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziában. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Klus a kijelentéséért nyilvánosan bocsánatot kért. „Soha nem tartottam a magyarul beszélő embereket biztonsági kockázatnak” – mondta. Az államtitkárt a kérdéses kijelentéséért korábban élesen bírálta Gyimesi is, aki üdvözölte az államtitkár bocsánatkérését és a köztük levő konfliktust lezártnak tekinti.

A kettős állampolgársági törvényről a rendezvényen szintén vendégként részt vevő Juraj Šeliga (Za ľudí) parlamenti képviselő kérdésünkre elmondta, kitart a kormánya álláspontja mellett. Eszerint egy másik ország útlevelét a jövőben is csak bizonyos feltételek, így például az ottani lakhely, vagy ingatlantulajdon mellett lehetne megszerezni.