A Szövetség vezetői többnyire óvatosan fogalmaznak az etnikai politizálás jövőjéről, így arról, van-e annak értelme, hogy a Szövetség önállóan induljon a következő parlamenti választáson. Két szereplő azonban homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett, míg Gyimesi György szerint az etnikai politizálásnak vége, Forró Krisztián szerint az önálló magyar párt az egyetlen járható út.
Van még Szlovákiában jövője az etnikai politizálásnak?
„Az etnikai politizálásnak Szlovákiában egyértelműen vége” – írta ki közösségi oldalára szlovákul a választási eredmények nyilvánosságra kerülése után pár órával Gyimesi György, aki párton kívüliként a Szövetség listáján indult. Később azzal egészítette ki a bejegyzést, hogy a párt ugyan nem szűnik meg, de önállóan már nem fog tudni a parlamenti választáson indulni. A Szövetség ugyanis a 4,38 százalékos eredményével nem jutott a törvényhozásba.
A pártban azonban ezzel közel sem ért egyet mindenki. „A Szlovákiában élő magyarok megmaradása szempontjából az egyetlen járható út az etnikai politizálás” – üzente a Szövetség sajtóosztályán keresztül lapuknak Forró Krisztián (MKP-platform) pártelnök egyebek mellett Gyimesi kijelentésére reagálva.
Óvatosabb vélemények
Berényi József, a párt MKP-platformjának elnöke lapunknak arról beszélt, az ilyen nehéz kérdésekben nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni. „Az biztos, hogy a helyi, a megyei és az EP-választáson a Szövetségnek egyedül is van esélye arra, hogy jó eredményt érjen el” – jelentette ki, és hozzátette, az államfőválasztásnak a párt számára szimbolikus jelentősége van. Korábban az MKP Bárdos Gyulát indította a köztársasági elnöki posztért, aki 5,1 százalékos eredményt ért el. „Az egyedüli nagy kérdés, hogy a parlamenti választáson egy etnikai pártnak Szlovákiában van-e esélye, vagy nincs” – nyilatkozta Berényi. Hozzátette azonban, a Szövetség egyedül maradt a magyar politikai szereplők palettáján, hiszen a Magyar Fórum és a Kékekkel együtt induló Híd gyakorlatilag megsemmisült. „Ez egy új helyzetet teremt” – jegyezte meg. Nem zárta ugyan ki, hogy valamilyen koalícióban való indulásról gondolkodjanak, de mivel a következő parlamenti választás minden bizonnyal nagyon messze van, nem látja értelmét, hogy ezzel foglalkozzanak. Szerinte inkább a küszöbön álló EP- és államfőválasztásra, később pedig a helyhatósági választásra kell összpontosítani. Úgy véli, a koalícióra lépés kérdése legközelebb egy évvel a következő parlamenti választás előtt lesz aktuális. Konkrétan Gyimesi kijelentését nem kívánta kommentálni.
„Az etnikai politizálás csak akkor lesz eredményes, ha a Szövetség gyűjtőpárt marad és ez a jellege megerősödik” – nyilatkozta lapunknak Mózes Szabolcs, a párt alelnöke, aki az Összefogás-platformban politizál. Mózes szerint ez azt jelenti, hogy a Szövetségnek sokszínűnek kell lennie. Úgy véli, ha a párt más irányba indul el, például ideológiai kizárólagosság vagy a vélemények kirekesztésének irányába, akkor nem lesz esélye a magyarság képviseletére. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Szövetség decemberi közgyűlésén terítékre kerülhet a párt belső homogenizációja, vagyis a platformrendszer eltörlése, amit az Összefogás és a Híd ellenez. Mózes arról is beszélt, mivel nem látni olyan szlovák pártot, amelyikkel stratégiai partnerséget építhetnének, a választási koalíció megkötése nem lehet stratégiai irány. „Ez esetleg ad hoc lehetőség lehet a következő választás előtt, ami vagy lesz, vagy nem, de erre építeni nem lehet” – magyarázta.
Etnikai fordulatok
Közvetlenül a választás után Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke azonban úgy nyilatkozott, a legközelebbi ilyen voksoláson olyan alternatívát kell kínálniuk, ami „ha nem is szólít meg 130 ezer szavazót, de mandátumokra váltja a begyűjtött támogatást”. A Szövetség most 130 ezer voksot gyűjtött be, és ez sem volt elég az 5 százalékos küszöb eléréséhez. Ennél kevesebb szavazatot csak valamilyen másik párttal való együttműködésben lehet mandátumra váltani. Orosznál aziránt érdeklődtünk, nem volt-e korai ilyen kijelentést tenni. A platformelnök a válaszában arra hivatkozott, ő az etnikai politizálás jövőjére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolt, és az idézett kijelentés csak egy felvetés volt a részéről. „Erről a kérdésről nem most fogunk dönteni, kell róla egy társadalmi vita is, ehhez próbáltam hozzájárulni a meglátásaimmal” – nyilatkozta.
Pandy Péter, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke és a párt Híd-platformjának a tagja, az etnikai politizálásról úgy nyilatkozott, a következő parlamenti választásig bőven lesz idő arra, hogy ezt eldöntsék. Korábban a még önállóan politizáló Híd a multietnikus párt képét próbálta építeni. Pandy a parlamenti képviseletet csak eszköznek tekinti, amivel a párt céljait, a magyarok és a régiók érdekeinek képviseletét, el tudják érni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.