Változás előtt a járulékok befizetése

Néhány nappal ezelőtt még arról szóltak a sajtóhírek, hogy elképzelhető a nyugdíjkorhatár emelése, s megváltozik a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulékok aránya is. Ezzel szemben a hétfő éjjeli koalíciós tanácson jóváhagyott kormányprogramtervezet szerint a Fico-kormány intézkedéseihez képest nem sok minden változik. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, s a második pillérbe fizetendő járulékok aránya is marad a jelenlegi szinten. „A kormányprogram felelős az állampolgárokkal szemben, felelősen reagál a gazdasági válságra és a közpénzek állapotára, valamint a polgárok helyzetére is“ - mondta Iveta Radičová miniszterelnök a kormányprogramról, amely elemzők szerint jellegében inkább baloldali, mint jobboldali. Még a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) is örömét fejezte ki afölött, hogy „a jobbközép pártok kormánya úgy döntött, baloldali programot képvisel.“
Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint azonban a nyugdíjkorhatárt előbb-utóbb emelni kell. „Erre egészen egyszerűen demográfiai okok kényszerítik majd a szlovák kormányt. A kérdés csak az, hogy ez majd valamikor a következő ciklus idején lesz-e realitás, vagy már a Radičová-kormány meg meri-e hozni ezt a népszerűtlen, de elkerülhetetlen döntést“ - fejtette ki lapunknak Juraj Karpiš. Iveta Radičová indoklása szerint 2014-ig tart az átmeneti időszak, amikor már mindenki 62 évesen fog nyugdíjba menni. A miniszterelnök szerint egy átmeneti időszakban nem lehet tovább emelni a nyugdíjkorhatárt, ez ugyanis bonyodalmakat okozna.

Marad a második pillér
Juraj Karpiš gazdasági elemző jónak tartja azt is, hogy a második pillérbe fizetendő járulékok esetében marad a 9:9 százalékos arány. Azaz a bérünk 18%-ának a fele marad az állami első pillérben, a másik fele pedig a második pillérbe irányul a magán-nyugdíjszámlánkra. „Nem volna okos dolog változtatni ezen az arányon, hiszen az embereknek akkor kevesebb megtakarított pénzük lenne nyugdíjas éveikben“ - véli Karpiš. Arra a felvetésre, hogy így viszont a Szociális Biztosítónak továbbra is óriási hiánya lesz, s egyre kevesebb pénz fog jutni a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére, Juraj Karpiš elmondta: a Szociális Biztosító csak úgy jöhet rendbe, ha a nyugdíjrendszer első pillérét alapjaiban megváltoztatják. „Ezt viszont nem szabad úgy megtenni, hogy közben a második pillérből veszünk el pénzeket, vagyis lényegében a leendő nyugdíjasok megtakarításait rövidítjük meg“ -mondta Karpiš.
A kormány visszaállítja a 2005-ös kiinduló állapotot, azaz a pályakezdőknek újra kötelező lesz belépniük a tőkepilléres rendszerbe. A másik változás: a nyugdíjkezelő társaságoknak nem kell garantálniuk azt, hogy a nyugdíjhozamoknak legalább akkoráknak kell lenniük, mint az állami első pillérben. Alkotmánytörvényt akar hozni a kormány a második pillér érinthetetlenségéről.

Jön a szuperbruttó bér
Nagyon jelentős változás előtt áll a járulékrendszer. Ennek egyik legfontosabb pontja az ún. szuperbruttó bér bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem fizet majd az alkalmazottja után semmilyen társadalom- és egészségbiztosítási járulékot, mivel ezt a pénzt is az alkalmazott kapja meg. Ajárulékokmaa bruttó bér 35%-át teszik ki. Jozef Mihál munka, szociálisés családügyi miniszter a Mladá fronta Dnes cseh napilapnak adott interjújában példaként kifejtette: „Ha valakinek ma ezer euró a bruttó bére, a cége pedig 350 eurót fizet utána járulékként, akkor a jövőben a példaként vett alkalmazott 1350 eurót fog kapni, s maga fizeti ebből a járulékokat.“ Juraj Karpiš gazdasági elemző elmondta, a szuperbruttó bér előnye az, hogy az alkalmazott centre pontosan tudni fogja, mennyit keres valójában, s mennyit fizet járulékként. Hátránya technikai jellegű, az, hogy saját maga fizeti be a járulékokat. Jozef Mihál miniszter szerint a járulékok a szuperbruttó bér bevezetésével a felére csökkennének. Jövőre még csak a formális rész történik meg, tehát a szuperbruttó bér bevezetése, amikor is a járulékot már csak az alkalmazott fizeti, egyelőre a jelenlegi arányban. 2012-től viszont megtörténik a járulékok csökkentése is, vagyis a jelenleginél magasabb nettó bére lesz majd az alkalmazottnak. A szociális téren várható változások mellett fontos megemlíteni, hogy pénzügyi korlátok miatt várhatóan mégsem épül meg 2014-ig a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya, ami főleg a Zsolna környéki túl költséges alagutak számlájára írható. A kormányprogram így is „színvonalas összeköttetést“ ígér az ország két legnagyobb városa között. Fordulatnak számít, hogy eltekintenek a stratégiai vállalatok privatizálásától is (leszámítva a ZSSK Cargo vasúti teherfuvarozó, továbbá a pozsonyi repülőtér magánkézbe adását).