Valódi enyhítés nélkül ment át a civiltörvény

Bár néhány napja Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kilátásba helyzete, hogy enyhíteni fognak a civiltörvény legvitatottabb pontján, a regisztrációs kötelezettségen, ez végül nem következett be. Két civil szervezet is bojkottot hirdetett a jogszabály ellen.

A jogszabályt módosításokkal fogadta el az Országgyűlés, ám kizárólag fideszes javaslatokat szavaztak meg, az LMP és a Jobbik módosítóit leszavazták. Eleinte úgy tűnt, hogy a kormány visszakozik és enyhít a több tízezres budapesti tüntetések és a nemzetközi tiltakozások hatására, ám ez nem következett be.

Aggódik a bizottság

Az elfogadott módosítások a Velencei Bizottság aggályainak köszönhetők. Az alkotmányjogi szakértőkből álló testület – melynek véleményét az Európa Tanács kérte ki április végén – leszögezi, hogy a kormány tervezete jogszerű célokat tűz ki az átláthatóságért, és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása ellen folytatott harcával, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A civilekkel szemben alkalmazott negatív kormányzati kampányt elítéli a jelentést, és a bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképpen egyeztessen az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita a tervezetről. A testület feleslegesen hosszúnak ítéli azt a hároméves időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét. Rámutatnak emellett, hogy ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, ami óriási adminisztrációs terhet jelent, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az Index és a 444.hu azt is megjegyzik, a civil szervezetek eddig sem bujkáltak a sötétben, a hatóságoknak minden eszközük megvolt az ellenőrzésükre, és a lapok civil forrásai szerint ezekkel rendszeresen éltek is.

Soros ellen

A jogszabály a nem kormánypárti sajtó szerint a kormányzat Soros György elleni kampányának része – a törvény céljairól több kormánypolitikus is hasonló szellemben nyilatkozott. A milliárdos alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) több civil szervezet donora Közép-Európában, így Magyarországon is. Az OSF hétfőn felszólalt a törvény ellen. „Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett” – közölte az OSF európai igazgatója, Goran Buldioski.

Engedetlenek lesznek

A jogszabály ellen polgári engedetlenséggel tiltakozik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság is – egyebek mellett ezt a két szervezetet tartják a kormánypolitikusok és a kormányközeli sajtó „Soros civiljeinek”. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Index.hu portálnak azt mondta, nem fogják magukat külföldről támogatott szervezetként regisztrálni. „Így tudunk érvényt szerezni az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon magyarázta. Kiemelte, hogy a törvény nem csak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti.

Hasonló bojkottot hirdetett a Helsinki Bizottság is – a szervezet addig nem hajlandó regisztrálni, míg bírósági döntés nem kötelezi őket erre. Minden lehetséges fórumon tiltakozni akarnak a törvény ellen, és az Alkotmánybírósághoz, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak – közölte a szervezet. (fm, Index, 444)