Vállalkozóink a csatlakozás után

A hazai vállalkozók számára uniós felkészítő projektumot indítottunk. Kezdetként konferenciát szerveztünk Pozsonyban, amely a vállalkozókat érintő legfontosabb problémákkal foglalkozott, az uniós vállalkozói környezethez való alkalmazkodással, az új törvényekkel. A Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete készített tanulmányt a belépés gazdasági és szociális öszszefüggéseiről, ennek alapján tájékoztatjuk a vállalkozókat. A kamara az összes regionális kirendeltség számára kidolgozta saját oktatási tervét, amelynek segítségével a vállalkozók felmérhetik, minek is kell valójában megfelelniük. A legfontosabb a Kereskedelmi Törvénykönyv átdolgozása volt, de ezen a téren kisebb módosításokra még számítani kell, vannak módosítások, melyek elfogadása késik. A Munka Törvénykönyvével – amely változás előtt áll –, az adók kérdésével, a vámszabályok változásával és a versenyképesség növelésének menedzseri eszközeivel foglalkozunk, valamint külön a környezetvédelemmel, mivel ez is nagyban befolyásolja a cégek munkáját. Elemezzük a csomagolóanyagok hulladékairól szóló legújabb törvényt is, vagy például az ipari szennyezés kockázati menedzsmentjét.

A vállalkozók részéről van érdeklődés?

Az akciókon általában 50-100 vállalkozó vesz részt, sokan közülük nem is tagjai a kamarának. Azzal is foglalkozunk, hogy mit jelent majd az új vállalkozói környezet és a legújabb tendenciák megjelenése. Ilyenek például az elektronikus kereskedelem, az elektronikus tőzsde. Épp most olvashattuk a sajtóban, hogy az amszterdami tőzsdén fizikai értelemben megszűnt a kereskedelem. Ilyen dolgokra a hazai vállalkozóknak is fel kell készülniük. Ugyanúgy egyre inkább elektronikus úton történik a készletek kezelése, a logisztika vagy a beszerzés. A szakemberek szerint ezeken a területeken van a legnagyobb lehetőség a költségcsökkentésre. Szó esik ezen kívül a hitelezők és az adósok helyzetéről, a nyilvános árverésekről, a könyvelés változásáról a törvénymódosítás után. Az előadássorozatot kétéves időtartamra terveztük.

Véleménye szerint a hazai vállalkozók mennyire vannak felkészülve az uniós feltételekre?

Ezzel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Nem állítom, hogy ez csak a vállalkozók bűne. A valóságban eddig a csatlakozási tárgyalásokon, fejezeteken, kvótákon és hasonló témákon kívül nagyon kevés szó esett a részletekről, arról, hogy valójában ez mit is jelent az egyes cégek és vállalkozók szempontjából, mennyiben érinti a termelést, a külkereskedelmet, a hazai kereskedelmet. Ezeket a kérdéseket a kamara minden évben betervezte a saját oktatási tervébe, most már valóban a közvetlen információszolgáltatáson és tréningeken van a hangsúly. A kommunikáció további formáját a vitafórumok jelentik. A már bizonyos tapasztalatokkal rendelkező, de részletesebb ismeretekre vágyók számára már nem szeretnénk kifejezetten oktatási jellegű akciókat szervezni, erre tervezzük a vitaklubként működő Euroklubokat. Ennek résztvevői nem is feltétlenül a saját vállalkozásukat érintő témákkal találkoznak, hanem a tágabb összefüggésekkel. Gondolunk itt az Európai Unió szerkezetére, választott szervei és végrehajtó szervei működésére, a határozatokra. Ezekről a lehető legfelkészültebb hazai szakemberekkel beszélgethetnek, az egyes fejezetek hivatalos tárgyalóival, az Európai Parlament képviselőivel, az egyes minisztériumoknál működő uniós alapok munkatársaival. Legutóbb Ján Figeľ csatlakozási főtárgyaló volt a vendégünk. Eredetileg Csáky Pál miniszterelnök-helyettest is vártuk, de ő sajnos, egyéb elfoglaltsága miatt két nappal korábban lemondta a részvételt.

A kamara az uniós alapokkal kapcsolatos különféle bizottságokban képviselteti magát. Tapasztalataik szerint biztosítva van az esélyegyenlőség az anyagi források merítése során?

Peter Mihók tagja a kormányfő tanácsadó testületének, a különféle alapok testületeiben pedig általában a kamara is képviselteti magát. Szerintem még messze vagyunk attól, hogy minden rendben legyen, és nem csak az esélyegyenlőségre gondolok. Sokkal nagyobb gond az alapok kiaknázása során tapasztalható felkészületlenség. Pedig a strukturális alapok működése még az előcsatlakozási alapoknál is bonyolultabb lesz. Emiatt regionális kirendeltségeinken tanácsadó helyeket alakítottunk ki, menedzsereink segítenek a projektumok iránt érdeklődő vállalkozóknak. Például az érintettnek nem kell felutaznia a fővárosba, a kamaránál is megkapja az alapvető információkat az éppen elérhető pályázatokról. Viszont a projektum megírását és beadását már neki kell intéznie. Mi megmondjuk, mire lehet pályázni, és mit kell teljesíteni.