Vajon ki őrzi az őrzőket?

Kassa. Ezt a költői kérdést tette fel tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Brňák, a Bírói Tanács tagja, aki a Kohut-ügyben képviseli a testületet az alkotmánybíróság előtt. Brňák elfogultság miatt tiltakozást nyújtott be a taláros testület 2. tanácsa ellen. Az nemrég úgy döntött, az államfő nem nevezheti ki Štefan Harabint, a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Ezzel helyt adott az ellenjelölt, Sergej Kohut panaszának, aki azt kifogásolta, Harabin saját magáról is szavazhatott a Bírói Tanácsban, amikor viszont Kohutról szavaztak, ő nem voksolhatott. Brňák szerint a döntés szokatlanul rövid idő alatt, ha úgy tetszik kutyafuttában született, kizárólag a panaszos által benyújtott dokumentumokat megvizsgálva és anélkül, hogy tisztázták volna, Kohut jogosan léphet-e fel panaszosként az ügyben. Tibor Šafárik volt alkotmánybíró, aki Harabin ügyvédjeként betekintett az iratokba, azt állítja, a dokumentumokkal utólag manipuláltak. Átírták a dátumokat, az iktatási számokat, és több olyan irat is szerepel a dossziéban, amelyet gyaníthatóan utólag csatoltak az anyaghoz. Kohut beadványában arra kérte a taláros testületet, hozzon előzetes intézkedést, ám az említett tanács a javaslattal ellentétben döntött, ami jogellenesnek számít. Ráadásul az előzetes intézkedés nyilvánosságra hozatalakor a határozat már régóta az államfő asztalán pihent, vagyis az ügy tárgytalan volt. Brňák és Šafárik olyan zavaró „apróságra” is felfigyelt, hogy az alkotmánybíróság elnöke január 15-én délelőtt 10 órakor küldött faxot Rudolf Schuster irodájába, melyben a Bírói Tanács határozatát kérte az elnöktől. A kért határozat viszont már 9 óra után megérkezett Kassára, azaz előbb, mint maga a kérés. Peter Brňák pártpolitikát sejt a dolog mögött, szerinte nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó, a kormánynak az ellenzéki Harabin személye ellen van kifogása. Az alkotmánybíróság 3. tanácsa tegnapi zárt ülésén végül úgy döntött, hogy nem tekinthető elfogultnak a 2. tanács. (juk)