V4: kormányok is segítik a dezinformációt
2018. június 24. 12:10

Donald Trump elnökké választása óta a posztigazság korában élünk, amikor a „az alternatív tények” és az összeesküvés-elméletek megnehezítik a demokratikus, nyilvános viták kialakulását. Krekó Péter pszichológus, a Tömegparanoia című könyv szerzője úgy véli, hogy ebben a korszakban nagy a kereslet az olyan új információk iránt, amelyek az előítéleteket erősítik meg. Fontos megkülönböztetni a dezinformáció és az álhír fogalmát: az összes álhír dezinformáció, azonban nem minden dezinformáció minősül álhírnek. A dezinformáció szélesebb kategória, amely nemcsak a formált, hanem a torzított valóságot is felöleli.
Szórakoztatóbb
A V4-ek stratégiája nem egységes ezen a téren: van olyan kormány, amelyik maga is a probléma részét képezi, mások felismerték a veszélyt, és a dezinformáció ellen küzdenek.
A régió sebezhetőségét növeli, hogy a visegrádi négyek állampolgárai nem bíznak a fősodratú médiában – derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) kutatásából. Ráadásul az alternatív médiának egyre nagyobb a befolyása. Lengyelországban a válaszadók 27 százaléka, Csehországban 36, Szlovákiában pedig a 45 százaléka azt vallotta, hogy ha a tájékoztatásról van szó, jobban bíznak a barátokban és a családban, mint a mainstream médiában. Magyarországon a válaszadók 21 százaléka, Csehországban pedig a 30 százaléka az alternatív médiából tájékozódik, mert az „szórakoztatóbb és izgalmasabb”, mint a hagyományos hírek.
A magyarok és a szlovákok fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, a csehek és a lengyelek viszont kevésbé nyitottak ezen a téren. Bár Szlovákiában az alternatív médiatermékek száma megugrott az utóbbi időben, a hagyományos médiát – egyelőre – komolyabban nem fenyegetik: a legnépszerűbb portál, amely „alternatív tényeket” terjeszt, a hlavnespravy.sk forgalma például tizede a legnagyobb szlovák portálokénak.

2018. február 10. 17:06
Migránsok, terroristák és fekete furgonok: lassan a hoaxok paradicsoma leszünkOrbán nem harcol
Magyarországon az álhíreket kínáló oldalak száma a százas határt súrolja, számuk a 2015-ös menekültválság óta kezdett hirtelen növekedni. A legtöbb oldal klikkvadász stratégiára épít, mint a Mindenegybenblog, és a közösségi médiával van összekötve. Orbán Viktor miniszterelnök nem hirdetett harcot az ilyen oldalak ellen, épp ellenkezőleg, ő maga is tevékenyen részt vesz az összeesküvés-elméletek terjesztésében. A régió más politikusai is átvették az amerikai elnök stratégiáját, a kritikus médiát hamisnak igyekeznek feltüntetni.
Széles körben ismert, hogy a cseh elnök, Miloš Zeman nincs jó véleménnyel az újságírókról. Ugyancsak gyakran bírálja az újságírókat a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, miközben az ország egyik legnagyobb kiadóháza, a MAFRA az övé. Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Robert Fico is többször alpári módon beszélt a sajtómunkásokról.
„Hanyatló Nyugat”
Csehországban körülbelül 50 álhíreket terjesztő oldalt jegyeznek, a legismertebb a cseh Sputnik, az oldal havonta kb. 1600 cikket közöl. Kezdetben ezek az oldalak Ukrajnára, Oroszországra fókuszáltak, később a menekültválságra, újabban pedig egyre gyakrabban a cseh belpolitikára is kiterjed a figyelmük.
Annak ellenére, hogy a lengyel társadalom ellenáll az orosz propagandának, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt előszeretettel veszi át az orosz retorikát a „hanyatló Nyugatról”. Aggodalomra ad okot, hogy a független média tere egyre zsugorodik, és az, hogy a PiS erős befolyást szerzett a közszolgálati médiában.

2018. január 15. 19:25
Az Európai Bizottság fellépne az álhírek terjedése ellenKritikus média
Jó hír, hogy a régióban szaporodik azoknak a kezdeményezéseknek a száma, amelyek harcot hirdetnek az álhírek ellen: Csehországban egyre népszerűbb a Demagóg oldal. Egyre több civil szervezet és think-tank támogatja a küzdelmet. Lengyelországban 2016-tól jelenik meg az OKO.press, amely a nyíltan kiáll a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és amelyet az olvasók tartanak el. Magyarországon a dezinformáció ellen először az urbanlegends.hu lépett föl. A kormánytól azonban nem számíthatnak támogatásra az ilyen kezdeményezések.
A szlovák belügy tavaly bejelentette, hogy tizenkét főt alkalmaz majd, akik feladata a dezinformáció terjedésének a megállítása lesz.
Úgy, ahogy az EU legtöbb országában, a V4-ek országaiban sincs jogi kerete a dezinformáció elleni harcnak. A szakértők szerint Brüsszel adhatná meg az első impulzust. Már megszólították az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket – idén júliusban érkezik egy összeurópai kódex és útmutató. (euractiv.sk, ssz)
Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.
Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.
Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.