V4-es kérdőjelek

Pozsony. Nem egységesek a visegrádi országok az unió további jövőjével kapcsolatban. A gyorsabban integrálódó magba a négy ország közül csak Szlovákia akar tartozni, a másik három egyelőre ezt nem is tehetné meg.

Ugyan az uniós csatlakozási szerződés minden tagállamnak előírja, hogy be kell vezetni a közös fizetőeszközt, az eurót, de ezt a visegrádi országok közül egyelőre csak Szlovákia tette meg. Ez feltehetően az egyik „feltétele” lesz a gyorsabb integrációnak. Magyarország a „többsebességes” uniót támogatja, amin azt érti, hogy a gyorsabban integrálódó országok adnak lehetőséget a többieknek is arra, hogy később csatlakozzanak hozzájuk. „További feltétel, hogy a gyorsabb haladás ne sértse az egységes piac elvét” – mondta lapunknak Molnár Péter Balázs, a magyar Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős helyettes államtitkára a pozsonyi magyar nagykövetség által szervezett tegnapi konferencián. A „kétsebességes” unióval, vagyis a magországokra és a perifériára oszló unióval Magyarország nem ért egyet.

A legtöbb uniós politikus azonban a leggyakrabban két csoportról beszél: a gyorsabban integrálódókról és a többiekről. Wurster Karla, a szlovák külügyminisztérium uniós politikáért felelős osztályának a vezetője is azt erősítette meg, hogy Szlovákia a magországok közé akar tartozni.

„A többsebességes unió mellett már többsebességes Visegrádról is beszélhetünk, hiszen vannak különbségek a tagországok között” – magyarázta lapunknak Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Intézet (SFPA) munkatársa. Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy olyan területekre összpontosítsanak, amelyek nem növelik tovább a különbséget. „Lehetővé kell tenni a lehető legtöbb uniós tagország számára, hogy az integrációs magba tartozzanak, vagy bármikor csatlakozhassanak ehhez, ha úgy döntenek – magyarázta az elemző. – Nem hiszem, hogy jelentősebb hatása lenne a V4-es együttműködésre.” Ezt a véleményét arra építi, hogy a V4-es együttműködés rendkívül rugalmas. Szerinte az unió történelmében állandóan jelen volt az a megosztottság, hogy az unió a nemzetállamok erősítésével haladjon előre, vagy a „föderalizálódást”, az integrálódást erősítse. „A két trend közti küzdelmet kiélezték azok a kihívások, amelyek most érték az uniót, például a brexit vagy a menekültválság – magyarázta Strážay. – Nem szabad lineárisan értelmezni a jelenlegi helyzetet, szerintem sok tagország átértékeli a jelenlegi pozícióját, például Csehországban a szociáldemokraták célja az euró bevezetése, ugyan Lengyelországban ez már kérdésesebb.”