Úti okmányaink csak fokozatosan válnak majd európaiakká

Ujj- és szemlenyomat egyelőre nem lesz az új útlevelekben, okmányaink csak fokozatosan válnak majd „igazán európaikká”. Egyrészt Szlovákia nem készült fel arra, hogy az összes védjegyet egyszerre vezesse be, másrészt még az Európai Unión belül sem született egyértelmű megállapodás arról, pontosan hogyan nézzenek ki az új iratok. Ennek ellenére országunk a csatlakozás után olyannyira komolyan vette a biometrikus jegyek bevezetésére való felkészülést, hogy néhány hónappal ezelőtt a belügyi tárca a kormány elé terjesztett egy elemzést arról, a szükséges speciális laboratóriumok és berendezések mennyibe kerülnének. Eszerint legkevesebb 594 milliót kellene e célra fordítani, 2008-ig pedig további 1,126 milliárdot kellene elkülöníteni.

Tavaly októberben az EU 25 tagállamának belügyminiszterei Luxemburgban megegyeztek, minden uniós útlevélnek tartalmaznia kell tulajdonosa digitális ujjlenyomatát és arcképét. Ez utóbbit az új szabályok jóváhagyásától számított 18, az előbbit a rendelet életbe lépésétől számított 36 hónapon belül kell bevezetni. Egyesek azt szorgalmazták, hogy az ujjlenyomat mellett íriszminta is legyen a nagyobb biztonság érdekében. Az Európai Tanács végül azt javasolta, hogy digitális fényképet és ujjlenyomatot tartalmazzon kötelezően minden EU-tagországbeli állampolgár útlevele.

A luxemburgi megállapodás óta azonban nem fogadtak el olyan rendeletet, amely minden tagország számára kötelezővé tenné, hogy az útlevelek az ujjlenyomatot is tartalmazzák. Ez egyébként azután merült fel, hogy az USA tudatta: hamarosan csak azok az országok élvezhetik továbbra is a vízummentességet, amelyek biometrikus azonosítót alkalmaznak. Az USA idén október 26-áig adott határidőt, s ha addig nem kerül az ujjlenyomat az uniós útlevelekbe, már azon országok állampolgáraitól is megkövetelik majd a vízumot, melyek ma vízummentességet élveznek. Mivel az EU képtelen tartani a határidőt, Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos a múlt héten levelet írt Washingtonba, s tíz hónapos halasztást kért; egyelőre nem érkezett válasz. Amerika egyszer már eleget tett egy hasonló kérésnek, ugyanakkor azonnal elrendelte: mindenkitől ujjlenyomatot vesznek, aki az USA területére be-lép. Ez a mai napig érvényes.

Több tagország elismerte: a terrorizmus veszélye miatt nem árt az óvatosság, ezért szükség van az ujjlenyomatra, ugyanakkor több emberjogi szervezet tiltakozik bevezetése ellen. Szerintük a biometrikus azonosítók sokkal több célra alkalmazhatók személyazonosításnál. Példaként a DNS-azonosítást hozták fel: ebből olyan adatok is nyerhetők az egyénről, amelyre az adatkezelés már nem vonatkozhat. Például a DNS-azonosítóból megállapítható, milyen betegségre hajlamos az illető, de a felmenőire és a leszármazottaira nézve is következtetésekre lehet jutni. Veszélyt jelenthet az is, hogy az igazolványok érvényességi ideje korlátozott, ám a biometrikus azonosítók révén az igazolvány érvényességének megszűnése után is alkalmas azonosításra. Többen attól tartanak, hogy ha valaki elveszítené az útlevelét, ujjlenyomatát is kiszolgáltatná.

Az EU tervei szerint egy egységes adatbázist is létrehoznának, amely az idegenrendészeti, menekültügyi és bűnügyi nyilvántartásokat együtt kezelné. ĺgy aki ujjlenyomatos útlevéllel átlépi a határt, arról egyből bármilyen adat megtudható lenne, ami ugyancsak nem tetszik az emberjogi aktivistáknak.

Vladimír Palko belügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott: Szlovákiában három éven belül a speciális „plasztikai fotó” és az ujjlenyomat is az útlevélbe kerül. Az előbbit már 2006. szeptember 1-jétől, utóbbit csak 2008. március 1-jétől vezetik be. (sza, i-t, t)