Üresen kong az alap kasszája

Kása Zoltán: „A napokban várható egy újabb 800 millió koronás pénzinjekció, amelyet már a kormány is jóváhagyott.” Dömötör Ede felvételeA képviselők a múlt héten nagy többséggel az alap fenntartása mellett döntöttek. Ön szerint mi játszotta a legnagyobb szerepet döntésük meghozatalában? Valóban csak a közelgő választások járultak ehhez hozzá, vagy megvannak a mélyebb okai is?

Ez nehéz kérdés, mivel a kormány nem hagyta jóvá azt, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap tovább működjön, vagyis a kormány álláspontja alapvetően negatív volt. A mindennapi tapasztalat azonban – és valószínűleg erre hallgattak a képviselők is – azt mutatta, hogy a jelenlegi helyzetben az alapunk az egyik leghatékonyabb támogatója a hazai lakásépítésnek. Elsősorban a szegényebb rétegek, emellett a fiatalok nagy része számára is csak mi vagyunk képesek olyan feltételeket nyújtani, amelyeket teljesíteni is tudnak. Mi ezért különösen örülünk annak, hogy a parlament nagy többséggel mégis az alap fennmaradása mellett döntött.

Hiába a pozitív döntés, ha a működésükhöz szükséges pénz mára elfogyott.

Igen, sajnos az örömbe üröm is vegyül. Számítottunk ugyan arra, hogy az érdeklődés sokkal nagyobb lesz, mint az elmúlt években, a kérvények számát és a nyújtott összeg nagyságát tekintve egyaránt. Ez utóbbi különösen a bérlakás-építési programra érvényes, ahol egy-egy kérvényre akár több tízmillió koronát is fizetünk. Arra azonban, hogy a kérvények száma ilyen nagy lesz, mi sem számítottunk.

Milyen lépéseket tettek, hogy a megcsappant pénzösszeget pótolják?

Mi nyilvánosan máig nem figyelmeztettünk a pénzforrások ilyen mértékű megcsappanására, hiszen bíztunk abban, hogy sikerül újabb forrásokat találnunk a finanszírozásra. A legnagyobb csalódás akkor ért bennünket, amikor kiderült, hogy a saját kinnlevőségeinket, vagyis azt az összeget, amelyet harminc éven keresztül fognak az ügyfelek visszafizetni, nem adhattuk el a bankoknak. Ugyanakkor már megvoltak az ajánlatok, sőt meg is egyeztünk mindenben, végül azonban – hozzávetőleg három hete – a kormány, törvénysértésre hivatkozva, nem hagyta jóvá a javaslatot. Ezzel nem kis összegtől estünk el. A bankok ajánlatait ugyan felbontatlanul adtuk vissza, úgy gondolom azonban, hogy a kinnlevőségeink mintegy 60 százalékáig voltak az ajánlatok, és számításaink szerint ez mintegy 44 százalékot hozott volna, vagyis az állam szempontjából ez nem lett volna rossz üzlet. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy az üzlet megkötése esetén nem lettünk volna ilyen rossz helyzetben, mint most, és az alap az év végéig rendesen működhetett volna.

Ennek hiányában azonban más források után kell nézniük.

Egyedüli szerencsénk, hogy az építésügyi tárca a saját költségvetéséből 300 millió koronát utalt át számunkra, de ez mára már el is fogyott. A napokban várható egy újabb 800 millió koronás pénzinjekció, amelyet már a kormány is jóváhagyott. Ha ezt megkapjuk, akkor a magánszemélyektől az első félévben beérkezett kérvényeket még ki tudjuk elégíteni. Más a helyzet a városok és falvak bérlakásokra beadott kérvényeivel kapcsolatban. Sajnos, már a májusban beérkezett kérvényeket sem vagyunk képesek támogatni. Továbbra is az a célunk azonban, hogy a lehető legtöbb kérelmezőt ki tudjuk elégíteni, ezért már mintegy két hete tárgyalunk a bankokkal, és mára megállapodásaink is vannak. A lényeg az, hogy a pénzintézetek azonnal tudjanak a községeknek hitelt nyújtani a bérlakásépítésre, hasonló feltételek mellett, mint amilyeneket mi kínáltunk. Ezeket a feltételeket a bankoknak meg kellene tartaniuk, hiszen kötve lesznek az 50 százalékos állami dotációkhoz.

A kérvényezőket elsősorban az érdekli, hogy milyen sorszámig jutnak el a kérvények elfogadásánál.

A pontos számot egyelőre nem szeretném nyilvánosságra hozni, elmondható azonban, hogy a június végéig beérkező kéréseknek még sikerül eleget tenni, és néhánynak még a később beérkezettek közül is. Június végéig 4,531 milliárd koronányi igény érkezett az alaphoz. Az eredeti költségvetésünk 3,189 milliárd korona volt, ezt azonban 4,2 milliárd koronára emelték. Mostanáig ebből 2,278 milliárd korona sorsáról döntöttünk. Bérlakásépítésre nagyjából ugyanakkora összeget fordítottunk, mint a magánszemélyektől beérkezett kérések kielégítésére. Regionális szempontból elmondható, hogy szembetűnően sok a jelentkező a Nyitrai és Nagyszombati kerületből.