Uniós támogatás: áldás vagy átok?

Szlovákia az elkövetkező években több tízmilliárd eurónyi uniós forrást vehet igénybe. A kedd reggel véget ért uniós csúcson elfogadott javaslat szerint a 2021–2027-es költségvetésből 18,6 milliárd eurót meríthet az ország. A koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére létrehozott gazdasági helyreállítási alapból további 7,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra és 6,8 milliárd eurós hitelre számíthatunk. Az előző költségvetési ciklusból ráadásul még fennmaradt nagyjából 8 milliárd euró.

„A Szlovákia számára kialkudott pénzösszeg az ellenzéki bírálatok ellenére egyértelműen előnyös, hiszen az egy lakosra számított támogatás a harmadik legnagyobb az egész Európai Unióban”

– nyilatkozta Ivan Štefanec, a KDH európai parlamenti képviselője, aki szerint a nagy kérdés most már csak az, hogy mire használják fel a támogatásokat. Eugen Jurzyca, az SaS európai parlamenti képviselője szerint az elosztással kapcsolatban kemény politikai vita várható, amit a kormányfőnek kellene kordában tartania.

Az elemzők szerint a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére létrehozott helyreállítási alap túl nagyra sikeredett, rengeteg kockázattal jár, és végül nem is biztos, hogy segít a gazdaságon. „A koronavírus-járvány ugyan súlyos gazdasági sokkhoz vezetett, azt is látnunk kell azonban, hogy Európa gazdasági növekedése már a járvány előtt elkezdett lassulni. Az uniós gazdaságoknak a járvány már csak a kegyelemdöfést adta meg, a legnagyobb probléma azonban az uniós országok fegyelmetlen gazdálkodása, a reformok hiánya, a demográfiai válság és az adófizetők pénzének az elherdálása politikai célokra” – állítja Martin Vlachynský, az Iness gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az e héten jóváhagyott helyreállítási alap nem hogy nem segít megoldani ezeket a problémákat, hanem még ronthat is a helyzeten.

Vlachynský szerint európaiak egész generációja fogja törleszteni a most felszabadított forrásokat, amelyek ráadásul tág teret biztosítanak a korrupciónak és a pazarlásnak.

„Ez a legnagyobb összegű költségvetés az unió történetében, először számol adóssággal, és vezet be saját adókat. Az EU ezzel egyértelműen megerősíti azt a tendenciát, hogy a költségvetés szempontjából felelősségteljesen viselkedő országok fizetnek rá azokra a tagállamokra, amelyek évtizedek óta pazarolják a forrásaikat. Káros hatással lesz a versenyszellemre is, mert sok vállalkozónak jobban megéri majd az uniós forrásokért, mint az ügyfelekért küzdenie”

– állítja az Iness elemzője.

Az uniós csomaggal kapcsolatos kockázatokra hívja fel a figyelmet Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter is, aki a jobboldali Dzurinda- és Radičová-kormányban látta el ezt a funkciót. „A legnagyobb kockázat az, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat elesszük, vagyis autópályák, kórházak, vízvezetékek építésére fordítjuk. Ha a politikusok felelősen gondolkodnak, akkor a forrásokat olyan reformokra fordítják, amelyek lehetővé teszik az ország stabil gazdasági növekedését, a jogbiztonság növelését, a vállalkozói környezet javítását, az oktatás- és egészségügy modernizációját” – mondta el Mikloš.

„Szlovákiának olyan beruházásokra lesz szüksége, amelyek növelhetik az ország innovációs képességét, e tekintetben ugyanis még mindig az uniós sereghajtók között vagyunk”

– nyilatkozta lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár piaci elemzője. Az Európai Bizottság idei innovációs toplistáján a 27 uniós tagország közül Szlovákia a 7. legrosszabb eredményt produkálta, Szlovákiánál csak Magyarországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Horvátországnak, Bulgáriának és Romániának rosszabb az innovációs képessége.