Uniós kisebbségi jogminimum készül

A bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely alapján elindulhat egy olyan uniós irányelv előkészítése, amely minden tagállamra vonatkozóan egységesen szabályozná a kisebbségi jogok minimálisan betartandó szintjét. „A cél, hogy a tagállamok számára is elfogadható javaslatot készítsünk, a hangsúly pedig a számonkérhetőségen van” – magyarázta Nagy József (Híd), a javaslatot előterjesztő európai parlamenti képviselő. A bizottság Nagyot bízta meg a jogi norma szövegének előkészítésével is.

Az unió eddig nem vállalta magára a kisebbségi jogok szabályozását, a kisebbségi kérdéseket az uniós szerződések az egyes tagállamok hatáskörében hagyták. „Történelmi áttörésről beszélhetünk, hiszen a parlament 55 éves fennállása alatt szigorúan elzárkózott ettől a kényes, tagállami hatáskörnek a szabályozásától” – véli Nagy. Fiala-Butora János szerint áttörésről beszélni túlzás, de mindenképpen előrelépést jelent a határozat. „Több kezdeményezés is van a kisebbségi jogok elfogadtatására, ez az egyik” – mondta lapunknak a kisebbségi jogokkal foglalkozó szakember.

Nagy elképzelése szerint az irányelv tervezete a három legfontosabb témakört, a nyelvhasználati, a kulturális-mediális és az oktatási területre vonatkozó jogminimumot fogja meghatározni, a kollektív jogokat és a pozitív diszkrimináció eszközeit beleértve. Politikai előjogokról, területi önkormányzati kérdésekről a javaslat nem szól, Nagy szerint ennek nem lenne reális esélye az elfogadásra.

Kisebbségi jogok az Európai Unióban

Jövő év végére születhet meg az az európai parlamenti határozat, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen rendeletjavaslatot a nemzeti kisebbségi jogminimumra vonatkozóan. „Az állampolgári jogi bizottság már májusban foglalkozhat a jelentéstervezettel, ami legkésőbb őszre a plénum elé kerülhet” – mondta Nagy József (Híd) EP-képviselő.

Szerinte optimizmusra ad okot, hogy a javaslatot támogatta Claude Moraes brit képviselő, az állampolgári jogi bizottság (LIBE) elnöke is.

 Tudatosítanunk kell, hogy az EU-ban nagyon sok kisebbséghez tartozó polgár diszkriminálva érzi magát 

– jelentette ki Moraes a javaslat elfogadása kapcsán. Nagy szerint ősszel a plénum is foglalkozhat a kérdéssel, és reálisnak tartja, hogy el is fogja fogadni. „Miután a plénum elfogadja, a szöveget megkapja az Európai Bizottság, amely köteles választ adni azzal az elvárással, hogy teljesíti a jelentésben foglaltakat” – magyarázta az EP-képviselő. Úgy véli, hogy nem is a bizottság, hanem az egyes tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács meggyőzése lesz a nehezebb.

Minority Safepack

A kisebbségi jogok uniós szintű kezelésére tett másik próbálkozás a kisebbségi jogok szabályozásának petícióval való elérése, a Minority SafePack kezdeményezés. Ezt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indította, és december elejéig 350 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie a szükséges egymillióból. A szeptemberben indított aláírásgyűjtésnek április 3-ig kell megszereznie a szükséges számú aláírást annak érdekében, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a kérdéssel. Nagy fontosnak tartja az aláírásgyűjtést is, de úgy véli, a parlamentben többet és gyorsabban tudnak majd elérni.

Szlovákiában már 40 ezer

A 350 ezer uniós aláíró között 40 ezer szlovákiai van, vagyis nálunk már elérték a minimális létszámot, ami esetünkben 9750. Ennek kampányát az MKP szervezi. Április 3-ig kell összegyűjteni az egymillió aláírást úgy, hogy hét országban a minimális számot is elérjék. Eddig ezt Szlovákia mellett csak Romániában teljesítették. Ezután a szervezők az Európai Bizottsággal is ismertethetik javaslataikat, és nyilvános meghallgatáson vehetnek részt az Európai Parlamentben. Végül a bizottság hivatalosan megfogalmazza és megindokolja, hogy a polgári kezdeményezésre válaszul adott esetben milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, és azt is megindokolja, ha a kezdeményezés nyomán nem javasol lépéseket. A kezdeményezést támogatni lehet a minority-safepack.eu oldalon.