Uniós átlag alatt az elégedettség a szabadidőnk mennyisége kapcsán

Az Eurostat a hétvégén tette közzé a felmérés eredményeit, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy az uniós tagállamok lakossága mennyire elégedett a szabadideje mennyiségével. A kutatás egy nagyobb felméréssorozat része, amelyben az EU állampolgárainak életminőségét próbálják feltérképezni. A szabadidővel kapcsolatos elégedettséget egy 1-től 10-ig terjedő skálán mérték, amelyben az 1-es a legkevésbé elégedett, a 10-es pedig a lehető legelégedettebb állapotot jelzi. Az adatok a 2022-es évre vonatkoznak.

Lemaradóban Szlovákia

Az eredmények alapján az EU lakosságára átlagban 6,8 pontos elégedettség jellemző, ami azt jelzi, hogy viszonylag optimistán viszonyulunk ahhoz az időmennyiséghez, amit saját magunkra tudunk fordítani. Az egyes tagországok tekintetében azonban jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. Ami Szlovákiát illeti, az eredmény ugyan nem kiugróan, de elmarad az uniós mutatótól: nálunk a lakosság elégedettségi szintje 6,6 pont. A hazai adatok nagyjából egybeesnek a közép-európai régió elégedettségével: Magyarországon 6,5 pontot, Lengyelországban 6,7 pontot, Csehországban pedig 6,9 pontot mértek. Ausztriában viszont érezhetően nagyobb a derűlátás, ott a lakosság átlaga 7,4 pont.

Az osztrákok ezzel besorakoznak a 7 pont feletti országok közé, amely általánosságban az északi és nyugati tagállamokban figyelhető meg. A legmagasabb eredményt Finnország érte el 7,7 ponttal, utánuk következik Dánia és Szlovénia, egyaránt 7,5 ponttal. A skála másik felében a Bulgária (5,7 pont) és Görögország (5,5 pont) található.

Összefüggések

A demográfiai összefüggések tekintetében nem születtek különösebb meglepetések. Korosztályos bontásban a legnagyobb elégedettség a 16 és 24, illetve a 65 év feletti korcsoportra jellemző, míg a fiatal felnőttek és a középkorúak esetében érezhetően csökken a mutató, nyilván abból adódóan, hogy a legtöbben ebben az életszakaszban helyezkednek el stabilan a munkapiacon. Érdekes egybeesés figyelhető meg az Eurostat egy másik felmérésének adataival (amelyről nemrégiben lapunk is beszámolt): az elemzők azt vizsgálták, hogy mely országokban dolgoznak legtöbbet az emberek, és kiderült, hogy a közép-kelet-európai régiókban érezhetően magasabb a hetente ledolgozott órák száma, mint a nyugati tagállamokban. Látható tehát, hogy a több munkával kevesebb szabadidő is jár.

A másik fontos tényező a szabadidő kapcsán a családalapítás: azok a személyek, aki nem élnek egy háztartásban egy eltartott gyermekkel, szemmel láthatóan elégedettebbek a szabadidejük mennyiségével.

Ami az iskolázottságot illeti, általánosságban megfigyelhető, hogy a magasabb képzettség alacsonyabb elégedettséggel jár, a diplomások a legkevésbé elégedettek a szabadidejükkel. Földraji eloszlás tekintetében a falvakban és kisebb városokban élők elégedettebbek az önmagukra fordított idejükkel, mint a nagyvárosok lakói. A nemek közti mutatóban pedig nincsenek szignifikáns eltérések.