Többet dolgozunk, mint az uniós átlag

Az Eurostat a múlt héten tette közzé a ténylegesen ledolgozott munkaórák heti átlagára vonatkozó tavalyi statisztikákat. Az adatok a teljes állásban tevékenykedő, 20 és 64 év közötti lakosságot érintik. A ténylegesen ledolgozott órákba beletartoznak a túlórák (a nem fizetettek is), viszont az utazással eltöltött idő és a szabadságok nem. 

Többet kevesebbért

Ennek alapján Szlovákiában heti 37,6 órát dolgoznak az emberek, vagyis az uniós átlaghoz (36,1 óra) képest másfél órával többet. Általánosságban megfigyelhető, hogy a nyugat-európai országok többségében a heti munkaórák száma 35 és 36 óra között mozog, viszont Kelet-Európában jócskán 37 óra fölött.

Ha a V4-es tagországokat vesszük figyelembe, Szlovákiában dolgoznak a legkevesebbet az emberek: Csehországban és Magyarországon a lakosság heti 37,8 órát (tehát átlagban 12 perccel többet), Lengyelországban pedig heti 39,3 órát tölt el munkával. Az északi szomszédunk egyébként ott van a legtöbbet dolgozó országok között, csak Görögországban (39,8 óra) és Romániában (39,5 óra) robotolnak többet, mint a lengyeleknél. A legalacsonyabb számot Hollandiában jegyezték, ahol főállásban az emberek mindössze 32,2 órát dolgoznak. Ez Szlovákiához képest 5,4 órával, vagyis több mint fél munkanappal kevesebbet jelent.

A magas munkaórák száma azonban a bérek tekintetében nem mutatkozik meg. Az Eurostat egyelőre nem tette közzé a 2023-mas éves bruttó átlagbérre vonatkozó adatokat, így csak az egy évvel korábbi számokból lehet kiindulni: 2022-ben átlagban évi 17 359 eurót keresett egy teljes állásban dolgozó szlovákiai lakos, amivel az uniós tagországok listáján alulról a hatodik (csak Bulgáriában, Magyarországon, Romániában, Lengyelországban és Görögországban kerestek kevesebbet, mint nálunk). Összehasonlításképp: az uniós átlag évi 35 329 euró, Luxemburgban pedig (ahol a legmagasabb a fizetés az egész EU-ban) évi 75 409 euró.

A legdolgosabb szakmák

A tényleges heti munkaórák száma az elmúlt tíz évben szinte az egész EU-ban csökkenő tendenciát mutat. Az uniós átlag 2013-ban még kerek 37 óra volt, így mostanra csaknem egy teljes órával csökkent. Szlovákiában még ennél is nagyobb csökkenést láthatunk, hiszen 2013-ban még heti 39,5 órát dolgoztunk.

Az Eurostat továbbá közzétette az egyes ágazatokkal kapcsolatos adatokat, amelyek alapján ki lehet jelenteni, hogy még mindig a fizikai munkát végzők dolgoznak a legtöbbet. A lista első helyén a mezőgazdasági munkások, a halászok és az erdőgazdálkodók végeztek heti 41,5 óra tényleges munkaórával. Őket követik a bányászok és a kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építőiparban tevékenykedők heti 38,9 óra munkával. Ezzel szemben a lista hátsó végében foglalnak helyet a művészeti és a szórakoztató iparágban dolgozók (33 óra), az oktatásban tevékenykedők (31,9 óra), a legutolsó helyen pedig a "háztartások, mint munkaadók" kategória áll 26,7 órával.

Négynapos munkahét?

A szlovák közéletben az elmúlt hetekben, hónapokban többször is felmerült a négynapos munkahét bevezetésének lehetősége. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt nyitottak voltak a téma iránt, sőt, maga a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) sem zárkózott el a hosszabb hétvége gondolatától. Az idén januárban rendezett davosi Világgazdasági Fórumon a kormányfő azt mondta, Szlovákiában nagyon rövid időn belül el tudná képzelni a négynapos munkahét bevezetését, bár először csak kísérletként. A kormányfő 2021-ben, akkor még ellenzéki parlamenti képviselőként javasolta a rövidítést, ám olyan formában, hogy a heti munkaórák száma nem változna, vagyis a 40 órát nem öt, hanem négy nap alatt kellene ledolgozni.

A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) szerint azonban ez a módosítás nem hozna valódi változást a munkavállalók életébe, hiszen gyakorlatilag ugyanannyi szabadidejük maradna, mint korábban. Fico javaslata nem is talált támogatásra az Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) által irányított kabinet részéről.

Három év elteltével azonban maga Matovič, valamint a képviselőtársai nyújtottak be egy javaslatot a parlament elé a munkahét rövidítésére, viszont ugyanazt az elvet követve, mint korábban Ficóék. A javaslat még januárban került a parlament napirendjére, de a képviselők azóta sem szavaztak róla.