Újraegyesülhet a magyar nemzet

Dél-Szlovákia mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosainak pedig kimondottan óriási lehetőségeket kínál az Európai UnióSomogyi Tibor felvételeRengeteget hallottunk már arról, mit hoz az ország állampolgárainak Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz. A szlovákiai magyarság számára milyen előnyökkel járhat az uniós tagság?

A csatlakozás egyik legfontosabb hozadéka az lehet, hogy kulturális szempontból újraegyesül a magyar nemzet, hiszen nem lesznek többé határok. Szorosabbra fűzhetjük azokat a rokoni, baráti kötelékeket, amelyeket a szlovák–magyar határ megbontott. Nemcsak az itteni magyarság, hanem valamennyi állampolgár számára óriási lehetőség, hogy egy csaknem félmilliárdos európai közösséghez csatlakozhatunk. Már eddig is nagyon sok magyar tudós érvényesült Európában és a világban, akiknek korábban el kellett hagyniuk szülőföldjüket. Nem is beszélve a magyar származású Nobel-díjasokról. Az uniós csatlakozással újabb lehetőséget kapunk a bizonyításra, hogy Európában is meg tudjuk állni a helyünket, nemcsak Szlovákiában. Dél-Szlovákia mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosainak pedig kimondottan óriási lehetőségeket kínál az Európai Unió. Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de ha nem lépünk be, az ország nem tud majd az eddiginél nagyobb támogatást biztosítani a gazdáknak. Számításaink szerint a jelenlegi dotáció tízszeresét kaphatják majd a mezőgazdasági termelők a következő hét évben.

Mi lesz, ha a polgárok nemmel szavaznak, és nem lépünk be az EU-ba? Mi várna ilyen esetben a dél-szlovákiai gazdákra?

Ennek szerintem nagyon kicsi az esélye. Az Európai Unió jelentős kiviteli támogatásban részesíti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az EU-ból nem uniós tagországokba exportálják termékeiket. Tehát kétszeresen is „prés alá” kerülnének a mi gazdáink. Meg szoktak mosolyogni, amikor ezt mondom, de kiskanállal fogják megenni az uniós tagországok mezőgazdászai a mieinket. Ha azonban belépünk, hét év alatt felzárkózhatunk az említett szintre. Természetesen csak akkor, ha felkészülünk, ha tudunk élni az adott lehetőségekkel. Úgy érzem, a mi választóink a kínálkozó lehetőségeket mindig ki tudták használni, így hát én nem félek, hogy most nem állnák meg a helyüket.

Milyen az Európai Unió kisebbségpolitikája?

Az EU főleg a csatlakozási tárgyalások idején támasztott különféle feltételeket a tagjelölt országokkal szemben a kisebbségekkel való bánásmód terén, magának az EU-nak nincs kialakult kisebbségpolitikája. Vannak európai charták, ilyen az önkormányzatokról szóló vagy a nyelvi charta. Dacára az európai uniós tagállamok pozitív példáinak, nincs átfogó rendszer a kisebbségek egységes védelmére. Az EU konventje most alakítja a jövő Európai Uniójának alkotmányát, dolgoznak az intézményi reformokon is. Ezekbe a folyamatokba mi is bekapcsolódhatunk. A parlamentünk például határozatban szólította fel hazánk konventbeli képviselőit, hogy az alkotmány megvitatásakor kerüljön be az európai uniós elképzelések közé a kisebbségek védelme is.

Magyarán, Szlovákia alakítani tudja majd az EU kisebbségi politikáját?

Úgy gondolom, igen. Vannak ugyanis olyan területek, melyeken együttműködés nélkül a kis országoknak nincs esélyük a nagyokkal szemben. Nézzük a visegrádi négyek példáját. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 13-14 évvel ezelőtt szabadult fel, így még emlékeznek, mit jelentett számukra a diktatúra. A jelenlegi uniós tagállamok többsége ezt már nem tudja. A V4-eknek tehát együtt kell működniük, hiszen leendő európai uniós képviselőik többen lesznek, mint Franciaország és Németország küldöttei együttvéve. Ha megtanulunk együttműködni, a mi szavunk nem lesz elhanyagolható, sőt, mértékadó lehet a többiek számára.

Jövőre a szlovák mellett a magyar is az EU hivatalos nyelvévé válik. Ez az euroképviselők mellett a kisemberek számára is jár majd gyakorlati haszonnal?

A különféle uniós információk az új tagországok hivatalos nyelvein is hozzáférhetők lesznek. Már működnek az EU szlovák és magyar nyelvű internetes honlapjai, a szlovákiai magyarok tehát már most is hozzájuthatnak anyanyelvükön az őket érdeklő információkhoz. A magyar nyelv is az Európai Parlament hivatalos tárgyalási nyelvévé válik, ez óriási segítség lesz azok számára, akik nem beszélik elég jól a szlovákot vagy az angolt.

Számomra sokáig emlékezetes marad az a sokpárti, demonstratív összefogás, ahogy kedden együtt vonultak Pozsony utcáira az ellenzéki és a kormánypolitikusok. Érdekes volt önt együtt látni Vladimír Mečiarral...

...és érdekes volt egy asztalnál látni Vladimír Mečiart és Michal Kováčot is. Ha megtanulnánk felülemelkedni saját kicsinyességeinken, és egy-egy közös ügy érdekében összefognánk, sokat segítene rajtunk, amikor az Európai Unió tagállama leszünk.

Milyen lesz ez az ország, az EU-tag Szlovákia?

Amilyenné alakítjuk. Tudatosítanunk kell, hogy az EU nem csodaszer, ami minden gondunkat megoldja. Vagy ki tudjuk használni a lehetőségeket, vagy nem – ez csak rajtunk múlik. Ám vannak és mindig is lesznek olyan gondok, amelyeket az egyes országoknak saját maguknak, önerőből kell megoldaniuk. Az Európai Unió – egyebek mellett – demokratizáló hatással is lesz társadalmunkra. Ez a demokratizálódás már a mostani parlamentet is jellemzi, még ha én ezt az összefogást az európai uniós csatlakozás előtti tűzszünetnek tartom is. Azzal, hogy az EU-ba kerülünk, meg kell tanulnunk európai szinten gondolkodni. Ez nagyon sokat segíthet egy-egy probléma megoldásánál.

Kérem, végezetül foglalja össze egyetlen mondatban, miért menjünk el szavazni ezen a hétvégén.

Mert az Európai Unió megalapozza a jövőnket, pozitív irányban változtatja meg az emberek gondolkodásmódját, és demokratizálja az országot.