Új törvény születik a kisebbségekről?

Novemberi ülésén a kormány Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottsága a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény irányelveiről szóló jogalkotási javaslatot fogadott el. Egy olyan dokumentumról van szó, amely alapján elvben a következő kormány egy átfogó, a kisebbségi oktatástól, az önkormányzatiságon és a nyelvhasználaton átívelő szabályozást hozhat létre. Jelenleg a nemzetiségek számára kiemelten fontos területeket a jogrendben szétszórva külön törvények szabályozzák. Az ezeket helyettesítő, egységes törvény meghozására azonban már csak a következő kormánynak és parlamentnek lesz lehetősége.

Miért csak most?

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos elmondta, azért most, a választási ciklus végén készítették el a dokumentumot, mert a kormány tavasszal és a nyáron fogadott el olyan határozatokat, melyek alapján elindították a folyamatot. „A szlovák–magyar vegyes bizottság egy ajánlást tett a szlovák kormány felé, egy ilyen jogszabály kidolgozására. Ráadásul a kabinet nyáron elfogadta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ajánlását is, amelyben szintén szerepelt egy átfogó kisebbségi törvény kidolgozása” – magyarázta Bukovszky. A kormánybiztos azonban elmondta, a mostani kormányprogram nem tartalmazza egy ilyen jogszabály megalkotását, így nem volt értelme korábban és politikai támogatás nélkül elindítani a folyamatot. Bukovszky hozzátette, a jogszabály-alkotási felhívásuk a következő kormánynak szól. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a most megfogalmazott intézkedések egy jövőbeli kormány programjába bekerültek, a kormánybiztos elmondta, a mostani dokumentum a kisebbségek legitim képviselői által, szakmai alapokon készült el.

Mit rejt a dokumentum?

Az elfogadott irányelv átfogóan szól a kisebbségeket érintő összes fontos területről. Meghatározza a kisebbségek és jogaik fogalmát, de azt is, mi kell ahhoz, hogy egy közösséget kisebbségként fogadjanak el. „De felvetettük a kisebbségi önkormányzatok definícióját is” – mondta Bukovszky. A dokumentum kitér a nemzetiségi médiára, a kisebbségek kulturális, oktatási és nyelvi jogaira. Az irányelv tartalmazza a kisebbségi önkormányzatiság elvének bevezetését is. A kormánybiztos erről elmondta, ezt tovább nem részletezték és később kell ezt tartalommal megtölteni. Az elfogadott szövegben az is szerepel, hogy a kisebbségek nyelvét regionális hivatalos nyelvvé kellene tenni.

Társadalmi vita

A kormánybiztos kiemelte, az irányelv szövege megtalálható a hivatalának a honlapján, így azt társadalmi vitára bocsátották. „A kisebbségi szervezetektől azt kértük, hogy december közepéig véleményezzék a szöveget” – mondta. Ezzel párhuzamosan az oktatási, a külügy-, a szociális, a kulturális és a belügyminisztérium is véleményezi az irányelvet. Bukovszky hozzátette, január második felében ülésezik a kisebbségi bizottság, ahol újra szavaznak majd a dokumentumról, amelybe már a javaslatokat is beépítik. Ezután kérik majd, hogy a dokumentum kerüljön bele a következő kormány programjába. Bukovszky kiemelte, nagy előrelépésnek tartja az irányelv elfogadását, hiszen már az 1992-ben elfogadott Alkotmány egy átfogó kisebbségi törvény meghozásával számol, de eddig ebbe az irányba nem történtek lépések.

Előrelépés, vagy sem?

Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogi szakértője elmondta, a mostani dokumentum még nem törvényjavaslat, hanem az azt megelőző koncepció, így nem is tartalmaz konkrét szabályokat. „Arról szól, milyen területeket kell szabályozni”– mondta, és hozzátette, áttörésnek az számít majd, ha konkrét szabályozási javaslatok kerülnek az asztalra.

Fiala-Butora szerint a most elfogadott irányelv esetében nincs szó áttörésről. „Önmagában az, ha elfogadnak egy kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, nem jelent előrelépést, hiszen ez olyan is lehet, amely a mostani helyzetet törvényesíti. Ez pedig nem lenne pozitív irányú változás” – mondta a jogász. Hozzátette, egy ilyen jogszabály igazából akkor lenne hasznos, ha a magyar önkormányzati szervek létrehozását és a magyar nyelv hivatalos státuszba emelését is tartalmazná.

Fiala-Butora szerint egy ilyen jogszabályjavaslat megalkotását széles társadalmi vitának kell megelőznie, amelybe a szlovák felet is intenzíven be kell vonni. „Ellenkező esetben nem látom annak a garanciáját, hogy egy koalíciós egyeztetés során egy titokban tartott törvénytervezetnek meglehetne a politikai támogatottsága” – magyarázta. A szakember szerint ezért nem elég, hogy az irányelvet le lehet tölteni a kormánybiztos honlapjáról, a társadalmi szervezeteket jobban be kell vonni a véleményezésbe.