Új tartási módszer, drágább tojás

„A külföldi üzletláncok részéről egyre nagyobb a nyomás a szlovákiai tojástermelőkre, hogy számolják fel a ketreces állattartásukat” – figyelmeztet Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az igazgatója. Az üzletláncok már korábban jelezték, hogy 2025-től kizárólag az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojásait veszik majd át a tenyésztőktől, a ketreces tartásból származókat már nem. Mi a különbség a kettő között? Leegyszerűsítve: a ketrecesben a tyúkokat ketrecekbe szorítják, a kezdetlegesebb módszernél egy-egy tojónak A4-es formátumú területet biztosítanak, az elmúlt években azonban a termelők az uniós szabályok változása miatt már növelték a ketrecek méretét. Az alternatív módszernél a tyúkok nincsenek ketrecekbe zárva, ezáltal szabadabban mozoghatnak az istállón belül. Ezen kívül még két tartási mód ismert. A szabadtartásban a tojók szabadon mozoghatnak mind az istállóban, mind a szabad levegőn, az ökológiai állattartásnál pedig a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a termelőknek.

„Szlovákiában jelenleg mintegy 79 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, vagyis az átállás nem lesz olcsó. A termelőknek erre több mint 47 millió eurót kellene fordítaniuk, az ágazat anyagi lehetőségeit tekintve azonban ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik”

– tette hozzá Molnár.

Míg a minőség, legalábbis a tojástermelők szerint, nem változik, az új szabályok miatt a fogyasztók drágábban juthatnak majd hozzá a tojáshoz. A Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének a számításai szerint egy klasszikus, tízdarabos dobozért az üzletekben átlagosan 50 centtel nagyobb összeget kérnek a kereskedők, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. A szabadtartásból származó tojás dobozáért minimum egy euróval, az ökológiai állattartási módszerekből származóért pedig minimum 1,50 euróval fizetünk többet.

„Az üzletláncok mostani nyomása miatt egy átlagos négytagú család éves kiadásai minimum 45 euróval nőhetnek, ha azonban további szigorítások lesznek, és a jövőben az ökológiai tartáshoz ragaszkodnak majd, az egy családra jutó többletkiadás a 135 eurót is elérheti”

– állítja Molnár, aki szerint az üzletláncoknak a fogyasztóra kellene bíznia, hogy mely tartási módszert részesíti előnyben, ahelyett, hogy rájuk kényszerítik a drágább megoldásokat.

A drágulás a cukrászdákat is érintené. „A cukrászdában rengeteg tojásra van szükségünk, és ha tovább nő az ára, azt mi is megérezzük. Az alapanyagok drágulását be kell építenünk az árainkba, ügyelnünk kell persze arra is, hogy emiatt ne csökkenjen a kereslet a süteményeink iránt, vagyis nem vagyunk könnyű helyzetben. Nem beszélve arról, hogy a karácsony előtti időszakban eleve megugranak a tojásárak a nagyobb kereslet miatt” – nyilatkozta lapunknak Bugár Krisztina, a vásárúti Dolce Vita cukrászda főnöknője.

A kereskedők képviselői azonban nem értenek egyet Molnár állításával. Martin Katriak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint az üzletláncok semmilyen nyomást nem gyakorolnak a vásárlókra a tojásvásárlási szokásokkal kapcsolatban.

A szlovákiai termelőknek azonban nem csak a tartási módszerek változása okoz fejfájást, hiszen tyúktojásból is egyre többet hoznak be külföldről, miközben Szlovákia e tekintetben 92 százalékban önellátó lehetne. Tavaly fejenként 224 tojás fogyott az országban, miközben az egy főre jutó hazai termelés 205 tojás körül mozgott. Ennek ellenére több mint 173 millió tojást hoztak be külföldről, ami a hazai termelés több mint ötödét teszi ki. Így azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) felmérése szerint a hazai üzletláncok által kínált tojás negyede külföldről származik.

(mi, TASR)