Új Szó-stúdió: a kormány bukása után válaszút előtt az ország

Az Új Szó-stúdió legutóbbi adásának Pfundtner Edit, az igazságügyi minisztérium államtitkára és Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja volt a vendége. Pfundtner a műsorban elmondta, bár a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól, a kabinet ennek ellenére folytatja a munkát. „Az, hogy a kormány jelenleg ügyvivő kabinetként működik, nem korlátozza a jogát arra, hogy törvényjavaslatokat terjesszen be” – mondta az államtitkár azzal, a tárca teljes mértékben működőképes. A kormány ügyvivő jellegéből adódó megkötések szerinte az igazságügyi minisztérium jelenlegi feladatait nem érintik.

Mészáros azonban rámutatott, bizonyos tekintetben az ügyvivő kormány szűkebb jogkörökkel rendelkezik, mint egy rendes körülmények között működő kabinet. „Például a gyorsított jogalkotási eljáráshoz a köztársasági elnök beleegyezése szükséges” – magyarázta, és hozzátette, a fontos bel- és külpolitikai döntésekben is az államfő, Zuzana Čaputová jóváhagyása kell. „A Mig–29-es vadászrepülőgépek Ukrajnának való átadásáról például már a kormány egymaga nem dönthetne” – hozta fel példaként, majd arról is beszélt, bizonyos személyi kérdésekben se határozhat az ügyvivő kormány. Rámutatott azonban, elvben az ilyen ügyvivő kabinet akár a rendes időben tartott parlamenti választásig is irányíthatja az országot.

Megoldási lehetőségek

Mészáros arról is beszélt, a kormány ugyan megbukott, de a parlament ettől még teljesen működőképes. Ezért kínálkozik az a lehetőség, hogy Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök egy átalakított kormányt állítson fel, majd a parlamenthez folyamodjon bizalomért. Ha a törvényhozásban 76 képviselő bizalmat szavaz a kabinetnek, akkor újra teljesjogú kormányként folytathatják a munkát. Az államfőnek ilyen esetben elég szűk a mozgástere: egy-egy miniszterjelölt esetében vizsgálhatja, hogy megfelel-e a feladatnak. Pfundtner a műsorban ezzel kapcsolatban elmondta, akár elképzelhetőnek is tartja, hogy az OĽaNO és az SaS megállapodása alapján átalakítanák a jelenlegi kormányt. „Mindenképpen meg kell próbálni rekonstruálni a kabinetet. Nem vagyok az előrehozott választás híve” – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott ugyanis, hogy a kormányprogram négy évre szól, a kabinetre még a jelenlegi választási ciklusban nagyon sok feladat vár. „Úgy látom, jelenleg van a parlamentben politikai akarat arra, hogy más megoldásban állapodjanak meg, mint az előrehozott választás” – mondta Pfundtner.

A korábbi alkotmánybíró pedig arról beszélt, felmerül ugyan a szakértői kormány kinevezése is, maga az államfő is utalt erre a lehetőségre, de az ilyen kabinetnek is bizalmat kell szereznie a parlamentben, vagyis legalább 76 képviselő kell hogy támogassa. „Ha mégsem nyerne bizalmat, akkor is működhet egy ilyen szakértői kabinet. Mégpedig teljes jogkörökkel rendelkezne, míg parlamenti választást nem tartanak” – mondta. Hozzátette azonban, ezzel az a gond, ha egy ilyen szakértői kormány nem kapna a parlamenttől bizalmat, minden valószínűség szerint az általa a törvényhozás elé terjesztett jogszabály-tervezeteket sem szavazná meg a testület. „Ha pedig három hónapig blokkolná a parlament a törvények elfogadását, akkor új választást kell kiírni” – idézte az ide vonatkozó szabályt Mészáros. Arról is beszélt, egy ilyen hivatalnokkormánynak a legitimitása problémás, hiszen nem a választáson győztes pártok állítják azt össze, hanem az államfő. „Egy parlamenti demokráciában a hatalom gyakorlója a közvetlenül választott törvényhozás” – mutatott rá azzal, ugyan a köztársasági elnököt is közvetlenül választjuk, de az ő jogkörei korlátozottak. Ugyanakkor az államfő is a parlamenti pártokkal való egyeztetés után választaná ki a szakértői kormány egyes minisztereit.

A kormány bukása után kialakult helyzetből az előrehozott parlamenti választás is kiutat jelenthet. Ahogy arról beszámoltunk, az államfő felszólította a parlamenti pártokat, január végéig tegyenek meg mindent, hogy mihamarabb előrehozott parlamenti választást lehessen tartani, különben szakértői kormányt nevez ki. Mészáros szerint ez az elnök részéről politikai nyomásgyakorlás, amelynek azonban az a célja, hogy biztosítsa az alkotmányos intézmények működését.

Mészáros rámutat, az alkotmány jelenleg nem ad arra lehetőséget, hogy előrehozott parlamenti választást tartsanak. Egy ilyen voksolás érdekében először módosítani kell az alkotmányt, majd le kell rövidíteni a törvényhozás választási időszakát. Ez utóbbihoz 90 parlamenti szavazat vagy népszavazási döntés kellene. A korábbi alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a Smer által kezdeményezett, az előrehozott választás lehetőségéről szóló népszavazás, amelyet az államfő január 21-ére írt ki, csak az alkotmány módosításáról szól, nem magáról az előrehozott voksolásról. Egy ilyen intézmény bevezetéséhez azonban Mészáros kritikusan viszonyul. Úgy gondolja, alkotmányos instabilitást hozhatna, ha népszavazással is le lehetne rövidíteni egy választási időszakot.

A 363-as paragrafus

November végén a főügyészség megsemmisítette Robert Fico, a Smer elnöke korábbi kormányfő és Robert Kaliňák egykori belügyminiszter, smeres politikus, valamint két másik személy ügyében azt a rendőrségi eljárást, amelyet a nyilvánosság Alkony-ügyként ismerhetett. Ficót és Kaliňákot is bűnszervezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel, kereskedelmi és adótitok veszélyeztetésének ismételt elkövetésével gyanúsították. Az eljárást most a nyomozóhatóságnak újra kell kezdenie. A Főügyészség a döntéshez a Büntető Törvénykönyv (BTK) hírhedt 363-as paragrafusát használta, amely rendkívüli jogköröket biztosít a Főügyészségnek. Pfundtner a BTK ezen rendelkezésével kapcsolatban arról beszélt, át szeretnék alakítani a perrendtartás szabályait, de ezzel együtt is, módosított formában ugyan, de meg kell tartani a 363-as paragrafust. „Arra szól a felhívás, hogy szűkítsük ezeket a jogköröket” – tette hozzá az államtitkár azzal, hogy a nyilvánosság nyomásán túl az Európai Unió felől is érkeztek erre vonatkozó jelzések.

A BTK ezen rendelkezésével kapcsolatban Mészáros azonban arról beszélt, a 363-as paragrafus óriási hatalmat ad a főügyésznek, amire nem vonatkozik semmiféle felülvizsgálati lehetőség. „A jogállam pedig arról szól, hogy a döntéseket felül lehet vizsgálni” – jelentette ki. Rámutatott, voltak olyan döntések, amelyeket már több törvényszék, majd a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott, de aztán a főügyész megsemmisített. Azzal kapcsolatban, hogy megteremtenék-e a 363-as paragrafus alapján született főügyészi döntések felülvizsgálati lehetőségét, Pfundtner annyit mondott, a téma nyitott.

A kisebbségi törvény

Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezete a kormány jövő évre vonatkozó jogalkotási tervébe sem került be. Mindezt annak ellenére, hogy a jogszabály elfogadása a kormányprogramban is szerepel. Szintén írtunk arról, hogy a törvény tervezetével kapcsolatban elsősorban a külügyminisztériumnak voltak fenntartásai, de az igazságügyi tárca is kifogásokat fogalmazott meg. Pfundtner ezzel kapcsolatban elmondta, a tervezet ebben a választási ciklusban valószínűleg nem kerül a parlament elé. „Politikai okokból sem” – tette hozzá azzal, hogy erre nincs meg a megfelelő politikai akarat. Arról is beszélt, egyes minisztériumok azt nehezményezik, hogy a tervezetnek nincs gazdája. „Nincs ki beterjessze a kormány elé” – magyarázta. Hozzátette, ugyancsak kifogásként merült fel, hogy a törvényjavaslat túlságosan átfogó, olyan intézmények megalakulását írja elő, amelyeket egyebek mellett a külügyminisztérium nehezményezett, de a jogszabály-tervezet előkészítése kapcsán is kétségek merültek fel. „A javaslat azonban egy jó kiindulási alap” – mondta az államtitkár és hozzátette, szerinte mindenképpen módosítani kell azt.

Mészáros a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban arról beszélt, az ilyen jogszabályt általában inkább olyan nemzetiségi közösségekre vonatkozóan szoktak elfogadni, akik egy adott államban nagyon kevesen vannak. Példaként a magyarországi szlovákokat említette. Szerinte, ha egy jogszabályba gyűjtik össze a kisebbségek jogait, az magában hordozza annak a veszélyét, hogy egy a nemzetiségekkel ellenszenves kormányzat idején egy ilyen törvényt nagyon könnyen lehet módosítani. Ezzel együtt is fontosnak tartja a kisebbségek jogainak kiszélesítését. Úgy látja, a kisebbségi törvényt azonban olyan kormánynak kellene elfogadnia, amelyben ott vannak magyarok képviselői is. „És nem csak egy »tessék-lássék« kisebbségi törvényt hagynak jóvá” – mondta.