Új Szó-ankét: olvasóink körében is rengeteg a tévhit az oltással kapcsolatban

A koronavírus elleni védőoltás napokon belül megérkezhet Szlovákiába, és el is kezdődhet az egészségügyi alkalmazottak, valamint a kritikus infrastruktúrában dolgozók vakcinázása. A kormány a múlt héten elfogadta az egészségügyi minisztérium szakértői által kidolgozott vakcinaprogramot, amelynek köszönhetően pontos képet kaphatunk arról, milyen módon tervezik beoltani az ország teljes lakosságát.

A vakcina fogadtatásával kapcsolatban két fontos tényezőt kell figyelembe venni: az oltóanyag ingyenes lesz, a beadatása pedig nem lesz kötelező. Ezeket a szempontokat azért is fontos szem előtt tartani, mert ettől függhet az egész vakcinaprogram sikeressége. Ha a lakosság jelentős része ugyanis nem hajlandó beoltatni magát, akkor a vírus továbbra sem fog eltűnni a mindennapjainkból. A szlovák kormány körülbelül 3,3 millió ember beoltásával számol, kérdés, hogy ez megvalósulhat-e, hiszen a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közvélemény-kutatásai aggodalomra adnak okot. A legutolsó felmérésük adatai alapján a megkérdezettek mindössze egynegyede hajlandó biztosan beadatni a vakcinát, ezzel szemben 44,3 százalékuk biztosan nem menne el az oltásra.

Hatalmas vita

Ennek apropóján az Új Szó Facebook-oldalán mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogyan vélekednek a koronavírus elleni oltásról, illetve hogy hajlandóak-e lennének beoltatni magukat. Az utóbbi hónapokban többször is közzétettünk ehhez hasonló kérdéseket, ám egyiknél sem tapasztaltunk olyan szintű érdeklődést, mint az oltással kapcsolatban: a bejegyzésre 200 reakció és több mint ezer hozzászólás érkezett. 

A kommentek alapján az olvasóink ebben a témában is két táborra szakadtak, és gyakran meg is ütközött a két ellentétes álláspont. Meglehetősen sokan voltak azok, akik a vakcina beadatása mellett érveltek. Az egyik legtöbb reakciót kiérdemlő hozzászólást Kuzma Dávid írta, a következő sorokat fogalmazta meg:

„Ha ez kell ahhoz, hogy visszakapjuk a régi életünket, és ne kelljen félnünk idősebb hozzátartozóink életéért, akkor mindenképpen.”

Olvasónk ezért a hozzászólásért kapott hideget-meleget, voltak olyanok, akik a témát mellőzve inkább személyes támadásokat intéztek Dávid ellen, de akadtak olyanok is, akik kiálltak mellette.

Mások minél racionálisabb érveket igyekeztek felhozni a vakcina beadatása mellett.

„Olvastam, érdeklődtem, utánanéztem, összehasonlítottam az adatokat. Megértettem, miről szól a tesztelés, megértettem a kockázatokat és a mellékhatásokat. Megértettem, hogy a vakcinával járó kockázat nagyságrendekkel kisebb, mint magával a betegséggel járó kockázat. Bízom az mRNA jövőjében”

– írta Szabó Tünde.

Tévhitek

A másik táborban is voltak olyanok, akik igyekeztek érvekkel, vagy adatokkal alátámasztani a vakcinaellenes álláspontjukat, ám a többségről még mindig elmondható, hogy félinformációk vagy különféle összeesküvés-elméleteket terjesztő portálok alapján tájékozódtak a védőoltásról.

Annak érdekében, hogy eloszlassunk néhány tévhitet, megszólítottuk Végh Dávid genetikust. Megpróbáltuk azokat a véleményeket összegyűjteni, amelyek leggyakrabban előkerültek az oltásbeadatása ellen,és amelyekről könnyedén bebizonyítható, hogy tévesek.

Több hozzászólásban is szóba került, hogy egy ilyen rövid idő alatt létrehozott vakcina nem lehet hatékony, vagy káros mellékhatásokkal járhat.

„Nem vagyunk mi kísérleti nyulak, hogy rajtunk teszteljenek mindenféle kitalált oltóanyagot!”

– írta egyik olvasónk. Végh Dávid ezzel kapcsolatban elmondta, szó sincs arról, hogy rajtunk szeretnék „élesben” kipróbálni a vakcinát.

„A klinikai vizsgálatok éppen arra szolgálnak, hogy adatokat nyerjenek, és a lehetséges mellékhatásokat kiszűrjék. Így történt ez az új vakcinák esetében is: először egy kisebb csoport egészséges emberen próbálták ki az oltóanyagot, ezt követően fokozatosan növelték az önkéntesek számát, végül már több tízezres nagyságú embercsoportól volt szó. Ahogy én tudom, a Pfizer vakcinájánál a számuk megközelítette a 70 ezret. Ezen belül aztán külön odafigyeltek arra, hogyan hat a vakcina az idősekre, a krónikus betegekre és az egyéb kockázatos csoportokra. Ennek is köszönhető, hogy a vakcina biztonságos”

– magyarázta lapunknak a szakértő.

Erőfeszítések

Hagyományos esetben egy vakcina kikísérletezése több évig is elhúzódhat, most azonban gyakorlatilag egy év alatt elkészült. Emiatt többen is attól tartanak, hogy a mellékhatásokat nem kutatták elég körültekintően, hiszen nem volt rá elég idejük.

Végh Dávid szerint ez tévedés, a magyarázat pedig egyszerű.

„Azért rövidült le annyira az említett időtartam, mert eddig soha nem látott mennyiségű pénzt és energiát öltek a vakcina kifejlesztésébe. A legtöbb gyógyszergyártó cégnek ez volt az első számú prioritás, a törvényhozó szervek pedig mindent megtettek, hogy lerövidítsék a bürokratikus folyamatokat. Ennek eredményeként még több ember vett részt a klinikai vizsgálatokban, mint a korábban kifejlesztett vakcinák esetében”

– mondta a genetikus.

Hogy működik a vakcina?

A kommentszekcióban az is felmerült, hogy az oltással tulajdonképpen magát a vírust viszik be az emberek szervezetébe.

„Nanorészecskékkel viszik be a testbe a Covid tüske részét”

– írta az egyik hozzászóló.

Végh Dávid tisztázta, hogyan is működtek a korábbi oltások, és miben más a Pfizer által kifejlesztett új vakcina.

„A korábbi oltásoknál a legyengített vírust vitték be az emberi szervezetbe, ami immunreakciót váltott ki, elkezdődött a szükséges ellenanyagok termelése, így alakult ki a védettség. Már ennél az eljárásnál is nagyon ritka volt, hogy valamilyen komplikáció lépett fel. Az új vakcináról azonban már azt sem lehet elmondani, hogy a legyengített vírust adják be. Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor a vírus egy részének kialakulásához szükséges genetikai információt adják be, az úgynevezett mRNS-t. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a szervezetnek egy receptkönyvet adnánk, amely alapján az kifőzi a szükséges fehérjét, amelyet felismerve az immunrendszer védelmet biztosít”

– magyarázta Végh, hozzátéve: ez az eljárás még inkább csökkenti az allergiás reakció kialakulásának esélyét.

Nem egyéni döntés

Néhány olvasónk nem képviselt annyira markáns álláspontot, úgy vélték, hogy mindenkinek egyéni joga eldönteni, hogy beoltatja-e magát, vagy sem. A genetikus szerint sajnos ez nincs teljesen így.

„Vannak emberek, akik immunhiányos megbetegedésektől szenvednek, náluk az oltás nem működhet, hiszen a szervezetük képtelen kiváltani a szükséges immunreakciót. Ők különösen veszélyeztetettek az efféle vírusokkal szemben. Éppen az ő érdekükben kellene minden egészséges embernek beoltatnia magát, hiszen a koronavírus esetében nem tudhatjuk, hogy fertőzőek vagyunk-e, és azt sem tudhatjuk, hogy mikor találkozunk olyan emberrel, aki az egészségügyi állapota miatt nem kaphatta meg a védőoltást. Ha véletlenül egy ilyen embert fertőz meg valaki, aki pusztán elvből nem oltatta be magát, annak el kell majd tudnia számolni a saját lelkiismeretével”

– zárta Végh Dávid.