Kijárási tilalom, járványterv, oltásterv – jelentős újdonságokról döntött a kormány

Igor Matovič kabinetje éppen egy héttel ezelőtt mutatta be, milyen óvintézkedéseket vezet be karácsonyra, hogy visszaszorítsa a járványt. A szigorítások között szerepelt a vendéglátóhelyek teraszainak bezárása, a síközpontok és hotelek működésének szabályozása, a boltok bezárása, valamint a nagy cégek alkalmazottainak rendszeres tesztelése. 

A járványbizottság azonban már múlt pénteken arra figyelmeztetett: a helyzet súlyos, a kórházak még sosem sem voltak ennyire megtelve, és egyre több egészségügyi dolgozó kerül karanténba. A szakértők úgy vélték, Matovičék intézkedései nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megtörjék a járványgörbe emelkedését.

A kabinet a felsoroltak miatt kénytelen volt szigorítani a múlt héten elfogadott intézkedéseken. A szerdai kormányülés után Marek Krajčí egészségügyi miniszter bejelentette: december 19-től bevezetik a kijárási korlátozást, ám számos kivétel van.

Ezek közé tartozik a karácsonyi rokonlátogatás, viszont az embereket nem fogják ellenőrizni a járások határán. Ám a kabinet azt javasolja, legfeljebb két háztartásból találkozzanak az emberek, előtte se érintkezzenek másokkal, a találkozás után pedig vonuljanak hétnapos önkéntes karanténba, vagy menjenek el tesztre.

Štefan Holý jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a rendőrök nem fogják ellenőrizni a háztartásokat, de ha bejelentést kapnak arról, hogy egy-egy házban nagy a hangzavar, vagy nagyobb összejövetel van, akkor komoly büntetést szabhatnak ki. 

Amellett, hogy a kijárási tilalom nem vonatkozik a karácsonyi látogatásokra, további kivételek is érvényben lesznek. A kabinet döntése alapján továbbra is lehet munkába, postára, boltba, gyógyszertárba és orvoshoz járni, valamint természetesen koronavírustesztre is. Nincsen betiltva a séta a természetben, és az individuális sportolás is megengedett. Ha valamilyen közeli hozzátartozónkról gondoskodunk, akkor is elhagyhatjuk a lakhelyünket, valamint a külön háztartásban élő szülők is meglátogathatják a gyereküket. Az istentiszteleteket továbbra is engedélyezik, és a karácsonyfa megvásárlása szintén a kivételek közé tartozik.

Az ország előző, novemberi lezáráshoz, az úgynevezett lockdownhoz képest viszont újdonság, hogy engedélyezik a rekreációs célból történő utazást – például a síközpontokba, a hotelekbe, vagy a hétvégi házakba, ám ezeknél is érvényes, ami a családi látogatások esetében, vagyis legfeljebb két háztartásból találkozhatnak az emberek.

Temetésre, házasságkötésre és keresztelőre szintén lehet menni, és azt sem tiltották meg, hogy az interneten rendelt árukat átvegyék a boltokban, ha azok meg tudják oldani az áru ablakon történő kiadását.

Štefan Holý arra kérte a munkáltatókat, hogy akik csak tehetik, válasszák az otthoni munkát (úgynevezett home office), hiszen ezzel is nagyban csökkenthetik a járvány terjedését.

A lockdown Holý szerint január 10-ig marad érvényben.

Matovič feldúlt volt

Érdekesség, hogy a sajtótájékoztatón nem vett részt Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök, holott korábban mindig ő ismertette az új intézkedéseket. Az újságírók azonban találkoztak vele a kormányépület kijáratánál. A láthatóan feldúlt kormányfő először nem is akart válaszolni a kérdésekre, végül mégiscsak maradt pár mondat erejéig.

Arról, hogy miért nem állt ki az egészségügyi miniszterrel közösen, Matovič azt mondta, hogy az új intézkedésektől „rosszul van”. A miniszterelnök ugyanis végig azt szerette volna elérni, hogy karácsonyig legalább 3 fordulós országos tesztelést szervezzenek, ezzel Szlovákia elkerülhette volna a lockdownt. Matovič továbbá bírálta Richard Sulík gazdasági minisztert, aki elmondása szerint nem volt képes bebiztosítani a szükséges antigénteszteket, és Zuzana Čaputovát is, aki nem támogatta a tömeges szűrés kötelezővé tételét.

Krajčí jelzőlámpája

Ha a karácsonyi lockdown segítségével némileg sikerülne irányítás alá vonni a fertőzés terjedését, életbe léphetne a Marek Krajčí (OĽaNO) által kidolgozott járványügyi jelzőlámpa, amely végre rendszert vihetne az eddigi kaotikus helyzetkezelésbe. A jelzőlámpa 7 különféle színnel számol, attól függően, hogy mennyire súlyos a fertőzés terjedése. Mind a hét fázisban más-más óvintézkedések lennének érvényben.

Az első, úgynevezett zöld állapotban a korlátozások mértéke minimális, a kültéri tömegrendezvényeket például ezer főig lehetne megtartani, minden diák járhatna iskolába, és a kórházlátogatásokat is engedélyeznék. Ha a járványhelyzet rosszabbodna, jöhetne a sárga és a narancssárga fázis, ám ezekben még csak regionális intézkedésekről lenne szó.

Az országos korlátozás csak akkor következne, ha elérnénk a negyedik fázisba. Ehhez három mutatót vesznek figyelembe: a fertőzöttek számának előző heti átlagát, a kórházban kezelt személyek számát, valamint a reprodukciós számot. A jelzőlámpa szerint akkor beszélhetünk súlyosabb helyzetről, ha a heti fertőzöttszám átlépi az ezret, több mint 1500 ember fekszik kórházban, a reprodukciós szám pedig meghaladja az 1,1-et. Ha a felsorolt feltételek közül 2 teljesül, akkor a jelzőlámpa a negyedik fázisba kapcsol, és jönnek az országos szigorítások. Ebben az esetben a tömegrendezvények létszáma 6-ra csökkenne, a középiskolákba már csak a végzős diákok járhatnának, a sporteseményeket pedig nézők nélkül tartanák meg.

Fekete fázisban

Az utolsó három fázisba akkor lépnénk át, ha a helyzet fokozatosan tovább romlana. A hetedik, fekete színnel jelölt állapot a legsúlyosabb, Szlovákia jelenleg ebben tartózkodik. Itt a heti esetszám átlaga már meghaladja az ötezret, a reprodukciós szám 1,3 fölött van, a kórházakban pedig már több mint 2500 beteget kezelnek (ebből a háromból az első kettő jelenleg teljesül). Ha ezek a számok a szigorításoknak köszönhetően csökkenni kezdenének, akkor lassacskán visszatérhetnénk az alsóbb fázisokba, végül pedig a regionális intézkedésekhez. 

Kész az oltásterv

Könnyen elképzelhető tehát, hogy jövő év januárjától arra kell majd odafigyelnünk, hogy az ország éppen melyik fázisban tartózkodik. A jelzőlámpa akár még hónapokig is velünk maradhat, hiszen a megfelelő mennyiségű oltóanyag várhatóan csak tavasszal érkezik meg az országba.

Az első 300 ezer vakcina ugyan már januárban itt lehet (feltéve, ha az Európai Gyógyszerügynökség még az idén jóváhagyja a Pfizer és a BioNTech oltóanyagát), de ez messze nem elég ahhoz, hogy legyőzzük a járványt. Egyes szakértők szerint legalább 50 százalékos átoltottság kellene, Ursula von der Leyen viszont szerdán 70 százalékos átoltottságról beszélt. 

A szlovák egészségügyi tárca már javában készülődik a vakcinaprogramra. A kormány szerdán hagyta jóvá az úgynevezett oltástervet, amely részletezi a koronavírus elleni vakcina beadatásának módját. A dokumentum alapján a lakosság beoltása 2021 elején kezdődne, és akár az év végéig is elhúzódhat.

4 hullám

A vakcinázás 4 hullámból állna: az elsőben az egészségügyi alkalmazottakat, a szociális otthonok gondozóit, valamint a kritikus infrastruktúrában dolgozókat oltanák be (ide azok a szakmák tartoznak, amelyek elengedhetetlenek az ország működése szempontjából). Őket követnék a 65 év felettiek, valamint a krónikus betegek. Az oltás harmadik hulláma azokat érintené, akik az átlagosnál nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőzés kockázatának, vagyis a tanárok, a hajléktalanok és a marginalizált roma közösségek tagjai, valamint a menedékkérők. Az utolsó fázisban jöhetne a lakosság hátralevő része, a 18 évesnél idősebbek. 

A felsorolt csoportok tagjai fokozatosan kapnak majd értesítést, hogy mehetnek beoltatni magukat. Az oltáshoz szükség lesz egy 24 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztre (elfogadják az antigéntesztet és a PCR-tesztet is). Amennyiben valakiről az oltás előtt egy nappal derül ki, hogy fertőzött, 90 napot várnia kell a vakcina beadatására. A teszteredményen kívül egy kérdőívet is ki kell tölteni a korona.gov.sk nevű honlapon. Az itt megadott telefonszámra érkezik egy SMS, melyben részletezik, mikor és hova mehetünk beoltatni magunkat. Az oltás előtt egy nappal érkezik egy további figyelmeztető üzenet is, amelyben a negatív teszt szükségességére is emlékeztetnek.

Vakcinaközpontok

Az oltás beadatására az egészségügyi minisztérium speciális vakcinaközpontokat alakítana ki. Ezekből a kezdetben 25 lenne, később a számukat megnövelnék 79-re, úgy, hogy minden egyes járásban elérhető legyen egy ilyen központ. Emellett létrehoznának külön oltócsapatokat, amelyek a szociális otthonok lakóinak adnák be az oltóanyagot. A vakcinaközpontokban hasonló higiéniai feltételeket kellene biztosítani, mint a hagyományos orvosi rendelőkben. Az oltócsapatok 1 orvosból, 2 nővérből és 2-4 adminisztratív munkatársból állnának. Napi 12 órában tartanák nyitva a központokat, talán még a hétvégén is. A csapatok tagjai 6 óránként váltakoznának.

A központokban naponta legalább 500 embert szeretnének beoltani. A helyszíneken egyszerre legfeljebb 20 ember tartózkodhatna: 5-6 személy a várótermekben, ahol kitöltenének egy kérdőívet az egészségügyi állapotukról, valamint aláírnák a beleegyező nyilatkozatot. Három ember tartózkodhatna az oltás konkrét helyszínén, további 8-10 ember pedig azokban a termekben, ahol az oltás beadatása után 30 percig megfigyelnék az egészségügyi állapotukat.

Covid-kórház alakul

Az egészségügyi minisztérium eközben arról tájékoztatott, hogy nagyon sok embert kezelnek kórházban; jelenleg 2319 személyt ápolnak koronavírussal, vagy annak gyanújával. Trencsén megyében a legsúlyosabb a helyzet, ezért a tárca radikális lépésre szánta el magát: a vágújhelyi kórházat teljesen átalakítják, ettől a héttől kezdve már csak koronavírussal fertőzött betegeket fogadnak. A kórházban összesen 60 fertőzöttet lesznek képesek ellátni. 

A járványhelyzetre való tekintettel Trencsénben múlt hét pénteken rendkívüli szigorításokat fogadtak el. Betiltottak bármiféle rendezvényt (még 6 fő alatt is), moziba, színházba és templomba sem lehet menni. Ezen kívül a városban tömeges mintavételt szerveznek a hétvégén. A tesztelés önkéntes alapú lesz, és Richard Rybníček polgármester minden ott élőt arra kér, hogy vegyenek részt rajta. A mintavétel költségeit 50-60 ezer euróra becsülik, amelyet a város fog finanszírozni.