Türelmi idő, aztán bontás

Az előkészületben lévő építési törvény 2015 nyaráig adna határidőt az engedély nélküli épületek legalizálására, utána az engedély nélküli épületeket kompromisszum nélkül elbontanák. Ez vonatkozna a roma telepekre is, ahol első lépésként a parcellák tulajdonjogát kell rendezni. „A telepeken található épületek nagy része nem felel meg semmilyen szabványnak, és veszélyeztetik a bennük lakók életét is” – ismerte el Peter Pollák, a roma közösségek kormánybiztosa. – A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban meg akarunk tenni mindent, hogy ezeknek az embereknek javuljanak az életkörülményeik.” Önerős építkezéseket terveznek: a telket adná az önkormányzat, az építőanyagot uniós támogatásból biztosítanák, a leendő lakók építkeznének. „A házak nem kerülnének az építők tulajdonába, községi tulajdonban maradnának, a lakók bérlők lennének” – mondta lapunknak a kormánybiztos. Pollák elismerte, hogy ezt a folyamatot nem lehet a készülő építési törvényben megszabott határidőig, vagyis 2015 júniusáig elvégezni. „Tárgyalunk arról, hogy az átmeneti időszak jóval hosszabb legyen, nem akarjuk, hogy a telepeken álló viskók lerombolásával több tízezer ember váljon hajléktalanná” – magyarázta Pollák. Azt nem árulta el, hogy ő milyen hosszú „átmeneti időszakot” szeretne, vagyis mennyi idő alatt tartja megoldhatónak a problémát. Szkeptikus a javaslattal szemben Bollo Péter, Krasznahorkaváralja polgármestere. „Ezzel a problémával legalább húsz éve senki sem foglalkozott, jogászoknak kellene választ adni a kérdésekre” – mondta az Új Szónak Bollo. Nem jelent majd megoldást az építésügyi törvény Klára Orgovánová, a Roma Intézet vezetője szerint sem. „Ezt a problémát nem lehet egyszerű eljárással vagy törvénymódosítással megoldani anélkül, hogy ez ne ártson az épületekben lakóknak” – mondta lapunknak az egykori romaügyi kormánybiztos. Szerinte az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy mindegy, melyik párt tesz javaslatot a roma telepek körüli helyzet megoldására, az eredmény mindig az épületek lerombolása.