Tüntetéseket és felvonulásokat hozott a munka ünnepe

Százezres felvonulás Moszkvában

A szervezők szerint 130 ezren vonultak fel hétfőn Moszkva központjában a szakszervezetek menetén.

A munka napján - amely Oroszországban is munkaszüneti ünnep - a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek égisze alatt Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig kétmillióan demonstráltak.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274029","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"367","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az orosz fővárosban a parlamenti pártok majálisokat és nagygyűléseket rendeztek.

Novoszibirszkben a hivatalos felvonulásokon kívül tartottak egy a társadalmi és politikai élet visszásságait kifigurázó, az abszurd karnevál jegyeit viselő mintegy 3 ezres ifjúsági megmozdulást Monstráció címmel.

Könnygáz és gumilövedékek Isztambulban

Az isztambuli rendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a május 1-jei tüntetéseken - mondták el szemtanúk hétfőn.

A hatóságok több mint 200 tiltakozót állítottak elő Törökország legnépesebb városában.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274030","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

"Összesen 207 embert vettek őrizetbe" - írta közleményében Isztambul kormányzója, hozzátéve, hogy mintegy 40 Molotov-koktélt, 17 kézigránátot, 176 petárdát és falragaszokat koboztak el a tiltakozóktól.

A munka nemzetközi ünnepén a múltban is rendszeresek voltak a megmozdulások Törökországban, amelyek többször végződtek erőteljes rendőri fellépéssel.

Az idei tüntetések a várakozások szerint visszafogottabbak lesznek, miután a szakszervezetek bejelentették, hogy meg se próbálnak gyűlést összehívni a Taksim térre, a kormányellenes tiltakozások hagyományos helyszínére. A Taksim tér 2013-ban hetekig címlapokon volt a Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török államfő, akkori kormányfő elleni tüntetések miatt.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274031","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"330","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A rendőrség nagy erőkkel van jelen Isztambul-szerte, a levegőből több helikopter figyeli a várost.

Mecidiyeköy környékén az egyenruhások könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták fel a tömeget, amely a Taksim térre akart vonulni.

"Taksim a miénk és az is marad!" - kiabálták a tiltakozók.

Törökországban szinte tapintható a feszültség azóta, hogy Erdogan hajszállal ugyan, de megnyerte az alkotmány módosításáról és elnöki jogosítványai kiterjesztéséről tartott április 16-i népszavazást.

Jogvédő csoportok és egyes nyugati országok bírálják Ankarát, mert a tavalyi sikertelen puccskísérletet követően jelentősen korlátozta a szólásszabadságot és az alapvető polgári jogokat.

Kampány és tiltakozások Franciaországban

Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatja a kampányát.

Amikor 2002-ben a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274032","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"325","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".

Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274033","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"323","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A franciák a felmérések szerint az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el. A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.

Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.

Majálist tartott a Jobbik, az MSZP és a DK is

Egy szabadabb és igazságosabb Magyarország felépítése mellett foglalt állást Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt május 1-i budapesti rendezvényén, a Hajógyári-szigeten. Az ellenzéki politikus fontosnak nevezte a párt változását, amit azzal magyarázott, hogy ami nem változik, az elpusztul. Értékelése szerint nem az a Jobbik küldetése, hogy egy társadalmi réteget örömmel töltsön el, hanem hogy Magyarországot erős, boldog és szabad országgá tegye.

Vona Gábor ismertette a párt törekvéseit, köztük az európai béruniót, az úgynevezett földesúradót és a "lux Lúdas Matyi" törvénycsomagot, valamint azt a tervet, hogy egy ember legfeljebb nyolc évig lehessen kormányfő. 

Gyurcsány Ferenc szerint a jövő évi választáson a demokratikus ellenzéki pártok együtt fognak működni és a Fidesznek minden választókerületben csak egy demokratikus ellenfele lesz, "ha törik, ha szakad".

A Demokratikus Koalíció elnöke a párt városligeti majálisán azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök téved, ha azt gondolja, hogy az ellenzéki pártok közötti viták lehetetlenné teszik, hogy közös erővel forduljanak szembe vele.

Az április 23-i zuglói időközi választásra utalva hangsúlyozta: a voksolás világosan megmutatta, hogy ha együttműködnek, akkor győznek, "nem kicsit, hanem nagyon". Hozzátette, hogy habár a zuglóiból nem lehet országos következtetést levonni, de a Fidesz valamennyi helyi választáson rosszabbul szerepel, mint három vagy négy éve.

Emellett azt javasolta a kormányfőnek, hogy ne higgyen a közvélemény-kutatásoknak, mert ugyanúgy fog járni, mint 2002-ben. "Miniszterelnök úr, most is veszíteni fogsz" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint megélhetési minimum bevezetésére van szükség. Botka László pártja május 1-jei rendezvényén hétfőn Budapesten azt mondta, "itt az idő, hogy elzavarjuk a kormányt!", "Orbán országlásának legyen végre vége, szüntessük meg a nemzeti nyomor rendszerét!"

Szeged polgármestere szerint a jelenlegi kormány nem a nép kormánya, nem becsüli meg a melósokat, "magas ívben tesz" a bérből és fizetésből élőkre. Baloldali fordulatra, baloldali kormányzásra van szükség - hangoztatta.

Közölte: be kell vezetni a megélhetési minimumot, amelyre a magyar állam vállal garanciát mindenkinek, aki ledolgozta a magáét és akinek legális bejelentett munkája van. Ezen szint alá nem lehet menni sem nyugdíjakban, sem fizetésekben - tette hozzá.