Tudni fogjuk, milyen gazdagok

Jozef Majský haciendája Obycén, egy elkerített vadászövezetben. Diana Dubovská talán nem véletlenül nem támogatta a törvény szigorítását. Ján Krošlák felvételeHogy könnyebb legyen a dolguk, formanyomtatványt is készítettek számukra, mely letölthető a parlament honlapjáról.

A vagyonnyilatkozatokat idén már az új összeférhetetlenségi alkotmánytörvény szerint kell kidolgozni, s a dokumentum a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz. Azt is fel kell tüntetni, a honatyák 2004-ben milyen egyéb tisztséget töltöttek be, a parlamenti munkán kívül volt-e más állásuk, folytattak-e egyéb tevékenységet. Ján Cuper HZDS-képviselő például Ivan Lexa védőügyvédje, Robert Fico Smer-elnök is gyakran megfordul a bíróságon. Több képviselő foglalkozik jogi tanácsadással, sokan tagjai a regionális vagy helyi képviselő-testületeknek, néhányan polgármesterek is egyben. Ez utóbbin a Szabad Fórum szívesen változtatna: szerintük a polgármesteri, a megyefőnöki és a képviselői poszt egyaránt egész embert kíván, ezért összeegyeztethetetlenné kellene nyilvánítani, s a hatályos norma módosítását szorgalmazzák. Már többször felmerült: nem jó a tisztségek halmozása, mert nem biztos, hogy ugyanazon személy az összes feladatot tisztességesen el tudja látni. Az SF szerint nem elég a polgárokra bízni, hogy a választásokkor maguk döntsék el, az adott polgármestert akarják-e a képviselői székben is látni, hanem a funkcióhalmozást törvénnyel kell korlátozni. Ez a polgármester-képviselőknek egyáltalán nem tetszik, Vladimír Pirošík jogász pedig a javaslatot veszélyesnek tartja. „Közeleg április 1-je, amikor az önkormányzatok képviselőinek is be kell nyújtaniuk vagyonbevallásukat, s ez annyira kényes téma, hogy félő, ha a parlament komolyan foglalkozna az alkotmánytörvény módosításával, a képviselők egyéb indítványokkal is előállnának, megpróbálnák enyhíteni. Megnyílna Pandora szelencéje” – tette hozzá lapunknak Pirošík.

A tavaly októbertől hatályos törvény alapján a köztisztviselők házastársainak és kiskorú gyermekeiknek is kötelezően vagyonbevallást kell készíteniük, ám csak a tisztségviselőé kerül a világhálóra. Nem nyilvános a helyi képviselő-testültek tagjainak a vagyonnyilatkozata sem. Törvénysértés esetén, ha a szabálysértő többszöri felszólításra sem tesz eleget kötelezettségeinek, akár fizetése tizenkétszeresének megfelelő bírsággal is sújtható, végső büntetésként funkcióját is elveszítheti.

Vladimír Mečiar arról híres, hogy általában megtagadja vagyonbevallása leadását. Az új törvényre is csak ketten szavaztak nemmel: az egyik éppen a HZDS elnöke volt, a másik Diana Dubovská, Jozef Majský exneje. Mečiar egyébként legutóbb gond nélkül bevallotta vagyonát, valószínűleg az elnökválasztás miatt nem akart botrányba keveredni, ezért jobbnak tartotta betartani a határidőt. Félnivalója nemigen volt, hiszen vagyonnyilatkozatát tavaly még nem kellett nyilvánosságra hoznia, az összeférhetetlenségi bizottság pedig a régi törvény szerint még senkit nem büntetett meg. A korrupció ellen harcoló független jogászok – köztük Pirošík és a Transparency International munkatársai – a régi normát papírtigrisnek tartották.

Az új jogszabály értelmében létrejön az úgynevezett munkaviszony utáni korlátozások intézménye, azaz az egyes tisztségviselőkre funkciójukból való távozás után is vonatkoznak bizonyos korlátozások: a többi között egy ideig nem dolgozhatnak olyan cégnél, melyről korábban valamilyen döntést hoztak; például egy időre felmentették az adófizetés alól, megbízták valamilyen állami megrendelés lebonyolításával stb. A március 31-éig benyújtandó vagyonbevallással egyszerre az adóbevallás hitelesített másolatát is le kell adni – ez sem kerül az internetre, hiszen adótitoknak számít, de a parlamenti bizottság ez alapján árnyaltabb képet kap az egyes tisztségviselők anyagi helyzetéről. Ha a testület gyanút fog, összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, ám ehhez az illetékes bizottsági tagok háromötödének a beleegyezése szükséges. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter eredetileg egyszerű többséget javasolt, mert szerinte fennáll a hamis kollegialitás veszélye. A tárcavezető kísérletet tett a norma szigorítására, a parlament azonban ezt elutasította. Egyedül az MKP képviselői támogatták maradéktalanul Lipšic elképzeléseit. „Szerettük volna, ha nemcsak a parlamentben, hanem helyi szinten is az összeférhetetlenségi eljárás elindításához az abszolút többség beleegyezése kellene. Az ellen sem volt kifogásunk, hogy a helyi képviselő-testületek tagjainak vagyonbevallása is felkerüljön az internetre” – mondta lapunknak a törvény elfogadása után Köteles László, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának tagja. Lipšicet még saját pártja sem támogatta: a kereszténydemokratáknak egy része tartózkodott. A miniszter szerint az új jogszabály jobb a réginél, ám attól tart, végrehajthatatlan. A politikusok ezt visszautasították, mondván: indokolt esetben, megfelelő bizonyítékok ismeretében nem lesz ok védeni a törvénysértőt, ráadásul a házszabályt úgy módosították, hogy a bizottsági ülések nyilvánosak lesznek, azaz a polgárok tisztában lehetnek a honatyák magatartásával, szavazásával. (sza)

Kiknek kell bevallaniuk vagyonukat?

Az október 1-jétől hatályos jogi norma bővíti azon foglalkozások és tisztségek körét, melyek nem összeegyeztethetőek, és bővül azon intézmények száma is, melyek a hatálya alá tartoznak. A parlamenti képviselőkön kívül az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény a következő funkciókra vonatkozik: az államfő, a miniszterek, az államtitkárok, a központi államigazgatási szervek vezetői, az alkotmánybírók, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és alelnöke, az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai, a főügyész, az ombudsman, a számvevőszék elnöke és alelnökei, a vezérkari főnök, a szlovák titkosszolgálat igazgatója, a jegybank tisztségviselői, a polgármesterek, a helyi és megyei képviselő-testületek tagjai, a megyefőnökök, a rektorok, az adatvédelmi hivatal elnöke, a Szlovák Televízió és Rádió, a Szociális Biztosító, az állami hírügynökség, a frekvenciatanács tisztségviselői, a távközlési hivatal elnöke stb. (sza)