Trump lecsapolja a felesleget – az USA nemzetközi szervezetekből lép ki

Azt korábban is lehetett tudni, hogy a régi-új államfő nem becsüli különösebben sokra a nemzetközi szervezeteket: Trump szerint az Egyesült Államok szövetségesi rendszere és vállalásai inkább visszafogják az országot és nem fejlesztik. Az USA ennek megfelelően több nemzetközi szervezetből is kilépett Trump első elnöksége idején, hogy Joe Biden és a demokraták vissza is léptessék az országot az intézményekben.

Az elnöki beiktatás utáni hetekben azonban még ehhez képest is sok szervezetet hagyott ott az USA, vagy lép ki azokból a közeljövőben. Ide tartozik a Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), emellett az Egyesült Államok a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény megállapodásait sem ismeri el. Leálltak az USA-hoz köthető segélyezi programok, mint az USAID – és a sor valószínűleg csak folytatódni fog a jövőben.

Mi a probléma?

A nagy, általános kifogásokkal együtt viszonylag pontosan meg tudjuk határozni, hogy a Trump-adminisztrációnak mi is a gondja a kifogásolt szervezetekkel. Az UNESCO „Izrael-ellenesen elfogult” szervezet az új vezetés szerint, amelynek a költségvetését nagyjából az ötödével az Egyesült Államok támogatta. A kilépésről kilencven napon belül döntenek, de elsősorban az izrael-ellenesség és az antiszemitizmus a távozás hivatalos indoka: Palesztína 2011-es felvétele csak kiélezte a szervezeten belüli kulturális-etikai konfliktusokat. Érdekesség, hogy az UNESCO a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan olyan álláspontokat fogalmaz meg, ami a Trump mögött álló technológiai milliárdosok megítélését is befolyásolhatja.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával kapcsolatos problémák is hasonlóak: az amerikai hozzájárulás a költségvetéshez jelentős, de a testület több alkalommal is Washingtonnak kényelmetlen kritikákat és álláspontokat fogalmazott meg a múltban. A menekültügyi politikával kapcsolatos állásfoglalások nincsenek összhangban a Trump-adminisztráció céljaival.

A WHO elhagyását Trump hivatalosan a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos problémákkal indokolja. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a szervezet rosszul kezelte az egészségügyi válságokat, köztük a Vuhanból induló járványt is. Az USA többek között kritizálja, hogy a WHO-n belül nagy befolyással bíró Kína kilencven százalékkal kisebb összeggel támogatja a szervezet gazdálkodását.

A párizsi klímaegyezmény elhagyásának gazdasági okai vannak – Trump szimbolikusan is jelezni szeretné, hogy a környezetvédelmi önkorlátozásokat károsnak tartja az amerikai ipar fejlesztése szempontjából, az olaj- és gázkitermelés a jövőben várhatóan ugrásszerűen növekedni fog.

Végül, de nem utolsósorban az USAID segélyrendszerének leállítása világnézeti különbségekhez köthető. Trump (és a kormányzati karcsúsítást vezénylő Elon Musk) véleménye szerint „bűnszervezetként” működtették az amerikai kormányzati forrásokat osztó szervezetet.

Az USAID befagyasztása nemcsak a harmadik világot, hanem Szlovákiát és Magyarországot is érinti. A leállított és felülbírálás alatt álló külföldi fejlesztési programok részét képezik azok a sajtótámogatások is, melyekhez a régió több portálja, újságja hozzájut.

Hosszú távú következmények

A fentiekből látszik, hogy Donald Trump lépéseinek több olvasata van. Az egyik, hogy a régi-új elnök könyörtelenül csökkenteni akarja a bürokráciát és ezáltal növelni az állam hatékonyságát, miközben a számára kényelmetlen nemzetközi kötelezettségvállalásoktól és munkatársaktól is megszabadul.

A másik olvasat szerint azonban az Egyesült Államok elindíthatja vagy meggyorsíthatja a fontos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek felbomlását. Az USA lépéseivel párhuzamosan például Izrael is kilépett több nemzetközi szervezetből. Miközben az ENSZ-intézmények, vagy akár az USAID célja nem a deklarált ideológiai harc, hanem a nemzetközi segítségnyújtás vagy a szakpolitikák összehangolása. A segítségnyújtás és a nemzetközi szervezetek támogatása az amerikai „soft power”, avagy a csendes nyomásgyakorlás és befolyásszerzés módszerei közé tartozott. 

Míg Trump szerint ezek a kiadások nem hatékonyak, addig az USA kivonulása által keletkező hatalmi űrt viszonylag könnyen kitöltheti Kína. Főleg akkor, ha a kilátásba helyezett büntetővámok miatt az Egyesült Államok elszigeteltsége tovább erősödik a szövetségeseitől és üzleti partnereitől.