Továbbra is bizonytalan a jogi biztos sorsa

A korábban baloldali, most független Jozef Tuchyňa képviselő, volt vezérkari főnök hadiállapot idején az emberjogi biztos hatáskörét is szűkítené. A. Nagy László (MKP), a parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke szerint ez elfogadhatatlan, már csak azért is, mert Tuchyňa a tervezett, de egyelőre jóvá nem hagyott belbiztonsági törvényre hivatkozva kérte a korlátozást. Peter Osuský volt demokrata párti, jelenleg független honatya 14 képviselőtársával együtt pontosítaná és kiegészítené az ombudsmantörvényt: a jogbiztost titkos szavazással választatná ki; és legalább 15 képviselőnek kellene támogatnia a jelöltek indulását. Ha a választás első köre nem hozna eredményt, a második fordulóban a két legtöbb voksot megszerző jelölt vehetne részt. Ha a második kör is eredménytelen volna, a házelnöknek új választást kellene kiírnia. A besztercebányai Anton Hoffman (SDĽ) saját városát javasolta a leendő jogbiztos székhelyéül, mire František Mikloško (KDH) tájékozatlanságot színlelve megkérdezte, honnan származik, majd komolyan folytatva hozzátette: mindenki javasolhatná a saját lakhelyét. A. Nagy László szerint mindenképpen szükség van a jogbiztos intézményére, a képviselő elutasította az ellenkező véleményeket. Hangsúlyozta: az államfői, a miniszterelnöki és a házelnöki irodákba rengeteg panasz érkezik, a hivataloknak azonban nincs kellő hatáskörük jogorvoslati eljárásokat indítani. Meggyőződése: a törvény jóváhagyásával Szlovákiának lehetősége van, hogy „átlagon felüli erejű” jogbiztosi intézményt gyökereztessen meg. A. Nagy nem értett egyet Ivan Gašparovičnak azzal a javaslatával, hogy az ombudsmani tisztség elnyeréséért csak büntetőjogi szempontból teljesen feddhetetlen személyek indulhassanak, mert ezzel az ideológiai alapon, jogtalanul meghurcoltakat is kizárnák a megmérettetés lehetőségéből. A jogi végzettséget mint követelményt szerinte nem lehet a törvénybe iktatni. Gašparovič kezdeményezi, hogy az ombudsman eljárási vétség címén a bírósági ügyeket szándékosan hátráltató bírók ellen is felléphessen. Ľubomír Fogaš törvény-előkészítésért felelős miniszterelnök-helyettes szerint viszont erre a jogrend alapján nincs mód.

Gašparovič ezt az elképzelését a Bírói Tanácsról szóló törvénybe is belefoglalná. Ez a jogszabály – amelyről ugyancsak ma szavaznak a képviselők – a Bírói Tanácsot a bírák legfőbb önkormányzati testületeként határozná meg. Peter Brňák (HZDS) a nyolc fős testületben kötelezően képviseltetné mind a nyolc kerület bíráit. Štefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanezt követeli, mivel szerinte előfordulhat, hogy a pénzügyi kérdésekben is határozó tanácsban súlyuk miatt csak a Pozsonyi, illetve a Besztercebányai kerület bíróságai képviseltetnék magukat. (korp)