Tóth és Kočner telefonbeszélgetéseit játszották le a bíróságon

Többször is beszéltek 2018. szeptember 27-én, azon a napon, amikor őrizetbe vették a Kuciak-gyilkosság elkövetőit. Marian Kočner a beszélgetések tartalmával kapcsolatban kedden azt mondta a bíróságon, hogy elsősorban a tévéváltók ügye érdekelte, ezért mondta, hogy meg kell szerezni Pavol Rusko aláírásmintáját egy korábbi politikai kampány idejéből.

„Megállapodtunk egy svájci írásszakértővel, akinek szüksége volt Pavol Rusko eredeti aláírására abból az időszakból” – jelentette ki Kočner. Tóth azt is elmondta neki telefonon, hogy őrizetbe vették a Kuciak-gyilkosság elkövetőit, és beszéltek még a Cieľ párt megalapításához szükséges támogató aláírások összegyűjtéséről.

A következő napokban is többször telefonáltak, Tóth elmondta Kočnernek, hogy a média szerint egy „olasz nyelvre tolmácsoló nőt” vettek őrizetbe, szerinte valószínűleg ezért, mert a gyilkosság miatt elfogott személyek közül valaki elkezdhetett beszélni.

„Azon gondolkodom, honnan tudhatott erről a tanú, mert hivatalosan ezt akkor még nem tették közzé, csak Andruskó Zoltán egy nappal korábbi vallomásában szerepelt” – mondta Kočner a tárgyaláson. Egy következő telefonbeszélgetésben sürgette Tóthot, hogy derítse ki, melyik nap küldték el a Cieľ párt bejegyeztetésére vonatkozó kérvényt.

Tóth szerint a pontos dátumhoz igazítva a vádlott azt akarta indokolni a hatóságoknak, hogy miért beszélt olyan gyakran éppen az újságíró-gyilkosságot megelőző napokban Zsuzsovával. Kočner a tárgyaláson erre azt válaszolta, azért érdekelte a bejegyeztetési kérvény pontos dátuma, mert azt a tervet is mérlegelte, hogy egy már bejegyeztetett kispártot vásároljon meg és vegyen át.

Tóth kedden azt is kijelentette a bíróságon, hogy valódiak és hitelesek Kočner börtönből kijuttatott üzenetei, majd arról beszélt, hogy miért kezdett el együttműködni a rendőrséggel. Előtte kitért arra is, hogy mikor kezdett gyanakodni Kočnerre és Zsuzsovára a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban.

„Kočner magyarázatot adott a telefonhívásokra és rámutatott, hogy Tóth helytelenül és eléggé önkényesen tálalja azokat” – mondta újságíróknak Marek Para, Kočner ügyvédje. Szerinte a tanúvallomásoknál a legkisebb részletek is számítanak. Azt viszont nem tartja lényegesnek, hogy a védence hogyan viszonyult Tóthoz. „Inkább az a fontos, hogy Tóth hogyan tekintett rá” – tette hozzá. Szerinte a tanú görcsösen igyekszik Kočner ellen vallani.

Roman Kvasnica, a sértettek jogi képviselője szerint azonban rendkívüli bizonyító ereje van Tóth vallomásának. A telefonbeszélgetések lejátszását is a sértett fél indítványozta, pontosan azért, mert igazolják Tóth szavahihetőségét. „Volt hírszerző tisztről van szó, és azt mondta, egy adott pillanatban úgy döntött, nem hisz többé Kočnernek. Kíváncsiak voltunk, hogy tud-e eléggé logikus magyarázatot adni erre. A hangfelvételek meghallgatása után azt kell mondanom, hogy teljesen logikus az indoklása” – tette hozzá Kvasnica.

Kočnert és Zsuzsovát vádolják azzal, hogy megrendelték Ján Kuciak újságíró meggyilkolását. A 2018 februárjában végrehajtott nagymácsédi (Veľká Mača) támadásban megölték az újságíró menyasszonyát, Martina Kušnírovát is. Az ügyben hozott előző két ítéletet hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, így már harmadszor tárgyalja az ügyet a Speciális Büntetőbíróság. Korábban Miroslav Marčeket és Szabó Tamást, a gyilkosság elkövetőit 25 év, a közvetítő szerepét játszó Andruskó Zoltánt 15 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

Kočner és Zsuzsová mellett Dušan Kracina és Darko Dragić ellen emeltek vádat a tervezett ügyészgyilkosságok miatt. A vádirat szerint Maroš Žilinka és Daniel Lipšic meggyilkolását 2017 őszén, Peter Šufliarský likvidálását 2018-ban rendelték meg. A gyilkosságokat végül nem hajtották végre. Ebben az ügyben Szabó 2022-ben beismerő vallomást tett, és jogerősen elítélték.