Így ábrázolhatták Jézust az első keresztények: rendkívüli freskót találtak Törökországban

Jelentős régészeti felfedezés történt Törökország északnyugati részén. Régészek egy föld alatti sírkamrában megtalálták Jézus egyik legkorábbi ismert freskóábrázolását, amely a „Jó Pásztor” motívumot jeleníti meg. 

A festményt Iznik városa közelében fedezték fel. A település fontos helyet foglal el a kereszténység történetében, hiszen itt fogadták el Kr. u. 325-ben a niceai hitvallást, amely a keresztény tanítás egyik alapdokumentuma lett. A várost nemrég XIV. Leó pápa is felkereste külföldi útja során. 

A sírkamra a Hisardere nevű település közelében található, és a kutatók szerint a 3. századból származhat. Ez még abból az időszakból való, amikor a keresztényeket a Római Birodalomban gyakran üldözték. 

A freskón egy fiatal, szakáll nélküli Jézus látható, római tógában, vállán egy kecskével. A kutatók szerint Anatóliában rendkívül ritka az olyan ábrázolás, amely ennyire hangsúlyosan római jegyekkel mutatja be Krisztust. A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a keresztény kereszt szimbólummá válása előtt a Jó Pásztor alakja különösen fontos szerepet töltött be a hívők körében. A motívum a védelem, az üdvösség és az isteni gondviselés jelképe volt. 

Eren Erten Ertem, az izniki múzeum régésze szerint a sírkamra freskói jól szemléltetik a késői pogány kor és a korai kereszténység közötti átmenetet. 

„Az ábrázolások azt mutatják be, hogyan kísérték el a halottakat méltóságteljes és pozitív módon a túlvilágra” – magyarázta a szakember. 

Az ásatások során öt ember csontvázát találták meg. Ruken Zeynep Köse antropológus szerint a maradványok rossz állapota miatt két személy életkorát nem lehetett meghatározni, a többiek között azonban két fiatal felnőtt és egy körülbelül hat hónapos csecsemő volt. 

XIV. Leó pápa a niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából látogatott Iznikbe. A zsinaton született meg az a hitvallás, amelyet ma is keresztények milliói mondanak el világszerte. 

Anatólia számos meghatározó esemény helyszíne volt a kereszténység korai évszázadaiban. A hagyomány szerint Szent Pál a mai Tarsus városában született, Szent János apostol életének utolsó éveit Efezusban töltötte, és sokan úgy vélik, hogy Szűz Mária is a város közelében élte le utolsó napjait. A pápa keleti és nyugati egyházi vezetők jelenlétében azért imádkozott, hogy a keresztény közösségek a jövőben ismét közelebb kerüljenek egymáshoz. Törökországi látogatása során az ország elnöke egy kerámiamozaikot ajándékozott XIV. Leó pápának, amely a Jó Pásztor-freskó felfedezését ábrázolja. 

A Jézust ábrázoló freskók a történelmi Magyarország területén is kiemelkedő művészeti értéket képviselnek. Különösen gazdag ilyen emlékekben a Felvidék egykori középkori templomainak világa, valamint a Szepesség, Gömör és Liptó térsége. 

A freskók bibliai jeleneteket örökítenek meg Krisztus életéből, többek között a születését, az utolsó vacsorát, a keresztre feszítést és a feltámadást. 

Különösen híresek a zehrai Szentlélek-templom gótikus freskói, amelyek a világörökség részét képezik, és a középkori falfestészet legértékesebb emlékei közé tartoznak. 

Ezek az alkotások évszázadokon át segítették a híveket a bibliai történetek megismerésében egy olyan korban, amikor az emberek többsége még nem tudott olvasni.

(pluska)