Jim Carrey nem sírja vissza a napi több órás sminkelést (Forrás: Universal Pictures)
Visszatérhet a Grincs – és ez jobb hír, mint elsőre tűnik
Kevés az olyan karácsonyi film, amely negyedszázaddal a bemutatója után is ugyanúgy része az ünnepi készülődésnek, mint a Reszkessetek, betörők!, az Igazából szerelem vagy a Karácsonyi lidércnyomás. A 2000-ben bemutatott A Grincs pontosan ilyen. Épp ezért izgalmas hír, hogy már dolgoznak a történet folytatásán.
A Universal Pictures és az Imagine Entertainment közös projektje a mindig jól értesült Variety magazin szerint már az előkészítő fázisban van. A készítők szeretnék visszacsábítani a címszerepet alakító Jim Carrey-t, valamint az eredeti film rendezőjét, Ron Howardot is. Bár a projekt egyelőre cím nélküli, a hollywoodi szaklap szerint komoly esély van rá, hogy a zöld szőrmók újra feltűnik a mozivásznon.
A hír önmagában is figyelemre méltó, de az teszi különösen érdekessé, hogy A Grincs nem csupán egy sikeres családi vígjáték, hanem az elmúlt huszonöt év egyik legmaradandóbb karácsonyi filmje lett. A történet alapját Theodor Seuss Geisel, ismertebb nevén Dr. Seuss 1957-ben megjelent klasszikus gyerekkönyve, a How the Grinch Stole Christmas (Hogyan lopta el a Grincs a karácsonyt) adja. Az Egyesült Államokban a könyv főhőse a popkultúra része lett, és fokozatosan Európában is megvetette a lábát.
A mese középpontjában a Kifalva fölé magasodó Kobak-hegyen élő Grincs áll, aki gyűlöli a karácsonyt és mindazt, amit az ünnep képvisel. A történet azonban jóval több egyszerű karácsonyi mesénél. Grincs múltjából kiderül, hogy gyermekként megalázták és kiközösítették a külseje miatt. A másság, a kirekesztés, a magány és az ezekből fakadó lelki sérülések olyan témák, amelyek a filmet ma is aktuálissá teszik.
Éppen ez az egyik oka annak, hogy a produkció generációkon átívelően működik. A gyerekek egy vicces, látványos mesét látnak, a felnőttek viszont könnyen felismerik benne a társadalmi előítéletekről, a sebzett önbecsülésről és az elfogadásról szóló történetet. A film üzenete – hogy az ünnepek valódi értéke nem az ajándékokban, hanem az emberi kapcsolatokban rejlik – ma talán még aktuálisabb, mint a bemutató idején volt.
A sikerhez természetesen Jim Carrey alakítása is hozzájárult. A színész elképesztő energiával, egyszerre komikusan és meghatóan formálta meg a cinikus remetét. Sokak számára máig ez pályafutásának egyik legemlékezetesebb szerepe. Nem véletlen, hogy a stúdió első számú célja éppen az ő visszacsalogatása. Carrey korábban többször jelezte, hogy szívesen eljátszaná újra a karaktert, bár a forgatás extrém körülményeit kevésbé hiányolta. Egy 2024-es interjúban arról beszélt, hogy annak idején a többórás sminkelés és a vastag maszk viselése olyan megterhelő volt számára, hogy olykor alig kapott levegőt. Mint fogalmazott: a nehézségek közepette folyamatosan arra gondolt, hogy „a gyerekekért csinálom ezt”.
A készülő forgatókönyvet Alec Berg, Jeff Schaffer és David Mandel írják. Ez a névsor némi óvatosságra is inthet, hiszen korábban közösen dolgoztak a Dr. Seuss másik művét feldolgozó A macska – Le a kalappal! című filmen is, amely kritikailag és művészileg sem bizonyult olyan sikeresnek, mint A Grincs.
Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a folytatás ötlete már önmagában ígéretes. Az elmúlt években Hollywood számos klasszikust porolt le, ám ezek jelentős része inkább a nosztalgiára épített, mintsem az új mondanivalóra. A Grincs esetében viszont adott egy karakter, akinek története ma is releváns. A kívülállóság érzése, a társadalmi kirekesztés vagy éppen a fogyasztói szemlélet kritikája olyan témák, amelyek a 21. században sem veszítettek erejükből.
Ezt olvasta már ?
Nem megfelelő a hozzászólás?
A szabályokat sértő hozzászólás jelentéséhez jelentkezzen be, vagy töltse ki az űrlapot.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.