Törvénytervezet a pénzt hitelező uzsorások ellen

Pozsony. Néhány kft. ügyesen használja a kevésbé tájékozott, rossz anyagi és szociális helyzetben lévő polgárok tapasztalatlanságát, gyors hiteleket kínálnak, viszont aki nem tud törleszteni, néhány tízezer koronás hitel miatt pár hónap múlva elveszítheti házát, lakását. A törvény jelenleg nem nyújt megfelelő védelmet az uzsorásokkal szemben, a szerződések szinte megtámadhatatlanok, ezért az ilyen ügyekkel foglalkozó Ján Čarnogurský kezdeményezésére a KDH megpróbálja a polgárjogi törvénykönyvet módosítani. Bizonyos esetekben a jelenlegi jogrend szerint is bírósághoz lehet fordulni, lehet kérni az etikátlan szerződések hatálytalanítását. Sokszor azonban a szerződésbe foglalják, szinte minden bekezdésében leszögezik, hogy a szerződő felek szabad akaratukból, minden kockázat ismeretében cselekszenek, és megállapodásuk összhangban van az etikai normákkal, így de iure a dolog támadhatatlan. A jogi és gazdasági kérdésekben járatlan személyek gyakran nem tudatosítják, hogy a feltüntetett kamat egész évre, egy hónapra vagy egy napra vonatkozik-e, s milyen következményekkel jár, ha csak egy napot is késnek a törlesztéssel. Általában azzal sincsenek tisztában, mit jelent ingatlannal kezeskedni, illetve az ingatlan tulajdonjogát a hitelezőre átruházni. Az uzsorások általában olyanokat szemelnek ki, akik szorult helyzetben vannak, gyorsan szükségük van pénzre, de mivel nincs rendszeres bevételük, banki hitelt nem kapnak. A mindössze néhány tíz- vagy százezer koronás kölcsönről szóló szerződéssel átruházzák lakásuk, házuk tulajdonjogát, a kataszteri hivatalban is átírják azt a kft.-re, s a havi törlesztéssel lényegében visszavásárolják. Ha bármilyen módon megsértik a szerződésbe foglaltakat, a kft. azonnal elveszi az ingatlant.

A tervezet szerint a bíróságon megtámadható lenne az olyan előnytelen szerződés, melyet a polgár bizonyíthatóan kényszerhelyzetben, tudatlansága miatt vagy könnyelműségből írt alá. Fontos szempont lenne, hogy a felvett és a visszafizetendő összeg, illetve a zálogba helyezett vagyon értéke közötti arány legfeljebb 1:2 lehet. A törvényalkotó szerint nem kell tartani attól, hogy más típusú hitelek – például a banki jelzálogkölcsönök esetében – a polgárok visszaélnének ezzel, és megtámadnák a szerződéseket, hiszen ott az ingatlan az ő nevükön van. A javasolt megoldás Németországban, Ausztriában és Svájcban már létezik. (sza)