Többe fog kerülni a közlekedési szabálysértés

Az ilyen momentumokat szeretné elkerülni a belügyminiszterČTK-felvételBár a kormány csak második nekifutásra hagyta jóvá a tervezetet, a héten a parlament gond nélkül második olvasatba utalta, s úgy tűnik, néhány hét múlva probléma nélkül jóvá is hagyja. Ettől függetlenül éles vita várható az egyes javasolt szigorításokról, például a tervezett sebességkorlátozásról. Ez okozott gondot a kormányban is: Ľudovít Kaník szociális ügyi tárcavezetőnek nem tetszett, hogy a jogosítványt be lehetne vonni, ha községekben 30-cal, más utakon 40-nel túllépjük a megengedett sebességhatárt. Kompromisszumként a kormány ez utóbbit 50-re emelte, ám a községen belüli korlátozáshoz ragaszkodott Palko. „Korábban is előfordulhatott, hogy gyorshajtásért elvették a jogosítvány, most csak pontosítjuk, hogy a lakott területen és azon kívül mennyivel lehetne túllépni a megengedett sebességet. Nem akarom elemezni, ki miért mehet gyorsabban a kelleténél, mert előfordulhat, olykor akár indokolt is lehet, mindenesetre korlátozásra szükség van. Ha mindenki őrültként száguldozna, azzal nemcsak saját, hanem mások életét is veszélyeztetné. Meg kell tanulnunk viselkedni az utakon. Külföldön például azért is börtönbe kerülhet valaki, ha álló iskolabuszt akar előzni. Nálunk sem ártana ezt bevezetni” – mondta lapunknak Ladányi Lajos, a védelmi bizottság tagja, a törvénytervezet parlamenti előadója.

A törvény kapcsán felmerült, jogosan kötelezik-e a sofőröket a védőöv használatára. Néhányan azzal érveltek, hogy ha nem kötik be magukat, azzal csak saját életüket veszélyeztetik, másokét nem. Vannak, akik így kényelmetlenül érzik magukat vezetés közben, és éppen e zavaró tényező következtében figyelmetlenek, s okozhatnak balesetet. Mások személyi szabadságuk korlátozását nehezményezték, s még az alkotmányjogászokat is gondolkodóba ejtette a dolog. „Emberjogi és alkotmányjogi szempontból szerintem kevesen közelítenek a kérdéshez. Ha a probléma műszaki részét nézem, a légzsák biztonsági öv nélkül nem sokat ér, vagy éppen a kívánttal ellentétes hatást vált ki. A biztonsági övnek megvan a maga szerepe, a légzsák csak akkor tud kinyílni, ha be vagyunk kötve. Ha valaki a műszerfalon vagy a kormányon fekszik már, s utána nyílik ki a légzsák, nagyobb problémát okozhat, mintha nem lenne. Aki nehezményezi az öv használatát, az előbb-utóbb mást is kitalálhat, és akkor hol lesz a határ? Nem kötelező autót vezetni, aki viszont erre szánja magát, be kell tartania az előírásokat” – szögezte le az MKP képviselője.

Még a kormányban, Rudolf Zajac egészségügyi miniszter kérésére a tervezetbe került, hogy a 15 évnél fiatalabb görkorcsolyázók számára kötelező lesz a bukósisak, valamint a könyök- és térdvédő használata. Sárközy Klára, a szociális ügyi bizottság tagja pedig a kerékpárral közlekedő fiatalokat is bukósisak használatára kötelezné legalább 12 éves korukig. Ezzel kapcsolatos indítványát a norma második olvasatú tárgyalása során terjeszti elő.

Ha a parlament beleegyezik, júliustól a jogosítványt elvehetik akkor is, ha a vasúti átjárón tilos jelzésen haladunk át; valamint olyan útszakaszon előzünk, ahol ez tilos. Ha az útkereszteződésben áthajtunk a piroson, vagy nem állunk meg a stoptáblánál, az eredeti elképzeléstől eltérően mégsem veszik el az igazolványt, ezért „csak” 7000 koronás bírság jár, valamint egy évre eltilthatnak a vezetéstől, hacsak a képviselők nem szigorítják ezt a részt. Akit legalább két évre tiltanának el, új alkalmassági vizsgát kellene tennie. Palko szerint azoknak is még egyszer abszolválniuk kellene az autósiskolát, akik egy év alatt ötnél több közlekedési szabályt sértettek meg, valamint akik kettőnél több balesetet okoztak, illetve legalább két, közlekedéssel összefüggő bűncselekményt hajtottak végre.

Újdonság, hogy nemcsak október 15. és április 15. között, hanem egész évben kötelező lesz a tompított fényszórók használata korlátozott látási viszonyoknál és esőben.

A norma a jogi személyek számára kötelezővé teszi gépkocsijaik olyan jellegű nyilvántartását, hogy visszamenőleg mindig ellenőrizhető legyen, ki, hol és mikor vezette az adott autót. Ugyanis problémák merültek olyan bírságok behajtásánál – például tilos parkolás vagy gyorshajtás esetében, amikor nem helyben szabták ki a büntetést, hanem lefényképezték a kocsit, s a rendszámtábla alapján állapították meg a tulajdonost –, amikor a rendőrök nem a sofőrrel, hanem egy jogi személlyel, illetve annak képviselőjével beszéltek. „Például egy cégnek több autója van, s a főnök nem tudta megmondani, a vitatott időpontban ki volt a sofőr, ezért hosszadalmas és bonyolult volt a bírság behajtása. Már ma is létezik egyfajta útikönyv, melyet az adóhivatal számára vagy a költségek kimutatása céljából vezetnek, ám a most javasolt kimondottan a kocsi pontos használatáról szóló, rendkívül hasznos nyilvántartás lenne” – fejtette ki Ladányi. Ezenkívül a törvény megpróbálja rendezni a városi rendőrök kompetenciáit, azaz hogy milyen hatáskörbeli különbség legyen a városi és állami rendfenntartók között. „Meg kell oldani, kik szedhessék be a bírságokat, például a tilosban parkolásért. Jelenleg erre a községiek nincsenek felhatalmazva. Sok esetben bonyolítja a helyzetet, hogy az államiakra kell várniuk” – jegyezte meg a politikus. Az Új Polgári Szövetség azt is felvetette: a helyben kiszabható bírságokat ne helyben kelljen kifizetni, a rendőrök csak számlát állítsanak ki. Szerintük így csökkenthető a korrupció. Egyesek viszont úgy vélik, akik a büntetés elkerülése céljából inkább a rendőrnek adnak valamit, akkor ezentúl azért fogják lefizetni a rendfenntartót, hogy ne állítsa ki a csekket. „Szerintem van értelme az ANO javaslatának. Magyarországon ugyanis már bevezették a csekkrendszert, és bevált, vizuálisan ugyanis eltűnt a pénz: vagyis ha egy rendőr és egy igazoltatott személy között egy harmadik személy meglátja a pénzt, egyértelműen korrupcióról lehet csak szó” – tette hozzá az MKP képviselője.

Ugyancsak újdonság, hogy 2006-tól a kötelező felszerelés közé tartozik a fényvisszaverő mellény is. Viszont kevesebbet – tízezer helyett 4000 koronát – kell majd fizetni, ha a gépjármű felszerelése nem felel meg az előírásoknak, mert előfordulhat, hogy csak egy fényszóró vagy egyéb apróság hiányzik. A helyben kiszabható büntetés 2000 korona marad. Ha viszont a szabálysértést nem helyszíni bírsággal intéznék el, hanem eljárást indítanának, a 2000 helyett akár 4000 koronát is kifizethetünk. Ittas vezetésért, kábítószer-használatért, vagy ha a sofőr elutasítaná az alkoholtesztet, 15 ezer korona bírságot szabhatnának ki, sőt az illetőt két évre eltilthatnák a vezetéstől. Ugyancsak 10 ezer koronával büntethetnék azt a személyt, aki jogtalanul használná a súlyos egészségkárosodottságra, például a mozgáskorlátozottságra utaló matricát.

A törvényt leghangosabban az ANO bírálta – a pártkritikát Jozef Malchárek tolmácsolta, aki autóversenyző, Pavol Rusko pártelnököt pedig a közelmúltban gyorshajtáson kapták Ausztriában, s magas pénzbírsággal sújtották. Az ANO szerint az új közlekedési törvény rendőrállam kialakítását célozza. Ladányi szerint ez hülyeség. „A közlekedési törvény csak módosul, alapfilozófiája nem változik, mindössze a gyakorlatban tapasztalt problémákra reagált a belügyminisztérium. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy az utakon a lehető legkevesebben veszítsék életüket, s a közlekedés minél biztonságosabb legyen” – szögezte le a védelmi bizottság tagja. (sza)