Bányák bezárásával a klímaváltozás ellen

Szlovákiában több ezren csatlakoztak a globális klímasztrájkhoz, hogy így hívják fel a figyelmet az éghajlatváltozásra, és a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítását követeljék. A hazai megmozdulást a környezetvédelmi miniszteren és az államfőn kívül Mária Patakyová ombudsman is támogatta. „Az éghajlati válság nagymértékben veszélyezteti társadalmunkat” – írta közösségi oldalán.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök közösségi oldalán annak adott hangot, hogy a fiataloknak köszönhetően az éghajlati válság témája mind nálunk, mind a világon folyamatosan terítéken van. Az államfő egyébként jövő héten felszólal az ENSZ közgyűlésén, és előtte részt vesz az ENSZ klímacsúcsán is.

Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök videót tett közzé, amelyben arról beszél, hogy az ország készen áll arra, hogy csatlakozzon azokhoz az intézkedésekhez, amelyek lassítják az éghajlati változásokat. A pozsonyi Comenius Egyetem rektora, Marek Števček, aki a pozsonyi megmozduláson szólalt fel, úgy fogalmazott, ideje lenne, hogy a saját kényelmünket elhagyva felelősségteljesebben viszonyuljunk a bolygónkhoz.

Pavol Šajgalík, a Szlovák Tudományos Akadémia vezetője úgy fogalmazott, jövőnk azzal a bolygóval fonódik össze, amelyen élünk. „Védjük ezt a földet, egyelőre még senki sem talált jobb helyet, ahol élni tudnánk, és szerintem ez a közeljövőben sem lesz másképp” – mondta el beszédében Šajgalík.
Szerte a világon utcára vonultak az emberek.

Ausztráliában 300 ezren csatlakoztak a klímasztrájkhoz, Nagy-Britanniában 150 helyszínen tartottak megmozdulásokat. Az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátójának számító Kínában nem engedélyezték a tiltakozást. A tüntetések célja, hogy az ENSZ klímacsúcs-értekezletén azonnali intézkedésre szólítsák fel a politikai vezetőket.

Bányák bezárásával a klímaváltozás ellen

A 2019-es Eurobarometer-felmérés szerint Szlovákia lakosságának pusztán 13%-a gondolja azt, hogy a környezet, a klíma és az energiával kapcsolatos feladatok az ország fő prioritásai közé tartoznak. Uniós szinten azonban a klímaváltozás már a második helyen szerepel: a hazai válaszadók 14%-a gondolja, hogy az éghajlatváltozás a második legnagyobb probléma, amellyel az uniónak szembe kell néznie. A minap tartott globális klímasztrájk is erre próbálta felhívni a figyelmet. A diákok szervezte tüntetésen felvonuló több ezer ember kérései közé tartozik többek között a karbonsemlegesség elérése 2040-re, valamint a szénmentes energiatermelésre való áttérés. A szlovák kormány nyáron fogadta el a felső-nyitrai szénbányák transzformációjáról szóló tervezetet, amelynek célja, hogy 2023-ra megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a bányák fokozatos bezárását.

New York-i téma
Zuzana Čaputová köztársasági elnök a hétfőn tartandó New York-i klímacsúcson felhívja a figyelmet, hogy Szlovákia 2023-ig véget akar vetni a szénalapú villamosenergia-termelés támogatásának. Az elnökkel tart Miroslav Lajčák (Smer-jelölt) külügyminiszter és Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter is.

Drága és kevés
Szlovákiában a villamos energia pusztán 5%-át állítják elő szénből, de mivel az állam támogatja a bányászatot, ezért egy átlagos fogyasztású háztartás kb. 16 euróval dotálja az ágazatot. Mindez azt jelenti, hogy országos szinten a felhasználók évente körülbelül 100 millió eurót fizetnek a villamos energia azon részéért, amelyet szénből állítanak elő. Egy kormánydöntés értelmében, 2023-ban fejeződik be a szénbányászat állami támogatása, ezt követően legkésőbb 2027-ig az összes felső-nyitrai szénbánya bezár. 

A kormány által elfogadott tervezet szerint a bányák bezárását követően a Felső-nyitrai régió egy önálló, attraktív régióvá válhat, ahol a gazdaság a tiszta környezettel összhangban fejlődik, ezzel kapcsolódva más gazdasági központokhoz.

Milliárdos beruházás
Az akcióterv több mint 200 projekt létrejöttét foglalja magába, összesen több mint hárommilliárd euró értékben, beleszámolva a gyorsforgalmi utak megépítéseinek költségeit. A beruházásnak köszönhetőnk tízezer új munkahely létesülhetne. 

A tervezetből kiderül, hogy jelenleg több mint 3200 ember munkája köthető közvetlenül a szénbányászathoz. A területen működő, az ország legnagyobb bányatársaságának dolgozó emberek 46%-a szakközépiskolát végzett és nem rendelkezik érettségivel. A tervezett bezárás idejére az alkalmazottak közel fele lesz 55 évesnél idősebb, a bezárás következtében a Szlovák Tudományos Akadémia szerint a Simonyi (Partizánske) és a Privigyei járásban majdnem megduplázódik a munkanélküliség. A Smer képviselői által benyújtott javaslat szerint az számíthat havi kárpótlásra, aki legalább három évig dolgozott a föld alatt. Aki három évet dolgozott, annak havi 200 eurót, aki legalább 10 évet dolgozott, annak hét évig havi 800 eurós kártérítést kellene kapnia.

Pozitív példa
Azt, hogy a bányák bezárását követően is fellendülhet egy régió, a belgiumi Genk városának példája igazolja a legjobban. A régiót pozitív példaként említi a kormány akcióterve is. A városban három bányászati központ működött, az utolsó bányát még a nyolcvanas években zárták be. Mára mindhárom központot más-más módon sikerült újraéleszteni. Az egyik a megújuló energiaforrások és modern technológiák fejlesztésére összpontosít, a másikban jelenleg a kreatív iparé, a művészeté és az oktatásé a főszerep, míg a harmadik ma közösségi hellyé alakult. A volt bányászattal összefüggő épületek felújításuk után máig emlékeztetnek a város múltjára. (szh, Dennik N, Pravda)