Több hátrányos helyzetű diák lesz

2016 szeptemberétől szigorították a szociálisan hátrányos helyzetű diákok (SZP) besorolását, csak azok kerültek a hátrányos helyzetűek közé, akiket a Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ (CPPPaP) kivizsgált. Az oktatási tárca ezzel azt akarta elérni, hogy a hátrányos helyzetű diákokat indokolatlanul ne küldjék speciális iskolába. A gyakorlatban 57-ről 21 ezerre csökkent a SZP-s diákok száma, de csak azért, mert a szülők nem járultak hozzá a diákok kivizsgálásához. Így az iskolák elestek az emelt normatívától, nem foglalkoztattak asszisztenseket, a módosítás miatt akadozott a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása. A kialakult helyzetre egy kivétel bevezetésével reagált a tárca: a diagnosztika mellett elegendő az is, ha a diák igazolást mutat be arról, hogy szükséghelyzetben van. A kivétel decemberben lejár.

Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár állítja, hogy már dolgoznak a SZP-s diákok besorolását szabályzó törvény módosításán, amelyből a CPPPaP-t teljesen kizárnák. „A hátrányos helyzetű gyerekek besorolásánál figyelembe kellene venni, hogy a tanuló a nemzetiségi nyelve mellett bírja-e az államnyelvet, továbbá a szülők iskolai végzettségét. Külföldön bevett gyakorlat, hogy ha a szülők nem végezték el az alapiskolát, az a családi problémák egyik alapindikátora. Figyelembe lehetne venni azt is, hogy a szülők mennyi ideje munkanélküliek, hiszen az kihat a család jövedelmére és utal a problémákra” – mondta Krajňák, aki a munkaügyi tárcával és a romaügyi kormánybiztossal is egyeztet. Az államtitkár becslése szerint a probléma mintegy 80 ezer gyereket érint.

Peter Pollák (OĽaNO) volt romaügyi kormánybiztos szerint a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek „újradefiniálása” nem hoz valós megoldást a problémára, hiszen korábban figyelembe vették a besorolásnál a szülők végzettségét, jövedelmét és a diák lakhatási körülményeit. „Az egész rendszert kell módosítani, mert az jelenleg, az emelt normatíván keresztül, arra ösztönzi az iskolákat, hogy speciális osztályokban helyezzék el s ezzel együtt szegregálják a diákokat. Azoknak az iskoláknak kellene emelt normatívát adni, melyek az inkluzív oktatás során zárkóztatják fel a hátrányos helyzetű diákokat” – érvelt Pollák.

Eltűntek a hátrányos helyzetű gyermekek a nyilvántartásból

Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár szerint iskoláinkban országszerte 41 ezer szociálisan hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván. Az adatok azonban nem tükrözik a valóságot, mivel sok szülő elutasította gyermeke kivizsgálását. Korábban a tárca ehhez kötötte a besorolást. „Becslésem szerint a hátrányos helyzetű gyermekek száma ennek a duplájára, tehát mintegy 80 ezerre tehető. Ezért is kell javítani az ilyen gyerekeknek szánt anyagi támogatás felhasználásának feltételein. Egyszerűen nagyobb szabadságot kellene adni az iskoláknak az anyagiak felhasználására. Továbbá bővíteni kellene a halmozottan hátrányos helyzetben levő diákok után járó támogatás felhasználhatóságának körét” – magyarázta lapunknak Peter Krajňák.

2018-ban 6,2 millió eurót különített el a tárca az ilyen diákok felzárkóztatására. A támogatást az iskolák jobbára asszisztensekre, segédeszközökre, kirándulásokra, illetve a pedagógusok bérének kiegészítésére fordítják. Az viszont már most világos, hogy az eddig folyósított 6 millió euró nem lesz elég a mélyszegénységből érkező tanulók támogatására. „Kihívás lesz ennek az összegnek a növelése” – ismerte el Krajňák. Hozzátette, ha a parlament novemberben jóvá is hagyja az általuk tervezett módosítást a hátrányos helyzetű gyerekek besorolására, az nem zárja ki, hogy egy rövidebb átmeneti időszakra meg kell hosszabbítaniuk a még érvényes kivételt.

Peter Pollák (OĽaNO) volt romaügyi kormánybiztos már jóval kritikusabban látja a helyzetet. „A jelenlegi koalíció már maga mögött tudja a jelenlegi választási ciklus több mint felét. Intézkedések helyett alá nem támasztott tervekkel állnak elő. Ezekkel akarják eltakarni azt, hogy az elmúlt két évben semmit sem tettek” – állítja Pollák, aki szerint a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásánál rendszerszintű módosításokra van szükség. Emlékeztetett arra is, hogy a Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központok (CPPPaP) nem egyszer indokolatlanul küldik speciális iskolába a diákokat.