Tešedíkovo marad Pered

Több mint valószínű, hogy elvesztették a perediek a község átnevezéséért vívott harcukat. Tavaly márciusban hiába szavazta meg a lakosok többsége, hogy szlovákul is Perednek hívják Tešedíkovót, a kormány szerdai ülésén a kérést – a nép akaratát – el fogja utasítani.

A belügyminisztérium által beterjesztett dokumentum szerint a tárca tanácsadó szerveként működő földrajzinév-bizottság nem értett egyet a névváltoztatással, s hasonló véleményen volt a kulturális minisztérium is. Álláspontjuk szerint, ha Tešedíkovót Peredre változtatnák, megsértenék az államnyelvről szóló törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályt is. A bizottság jelentését nem csatolták a kormányzati anyaghoz.

Pered polgármesterét nem lepte meg a döntés. Borsányi Gyula nem érti a belügy érvelését. Mint lapunknak elmondta: a Pered szó, bár nem hangzik szlovákul, magyarul sem jelent semmit. „Sajnos ilyen kormányunk van” – tette hozzá. Egyben emlékeztet, hogy 1997-ben a kormány már egyszer elutasította a község névváltoztatási kérelmét. „Akkor több, mint nyolcvan százalék támogatta, tavaly több, mint hatvan. Mivel a falu nemzetiségileg egyre vegyesebb, legközelebb talán meg sem szavazzák majd, és úgy járunk, mint Gúta” – vélekedik a polgármester.

A belügyi indoklás kiemeli, hogy a községet 1948-ban Tessedik Sámuelről (Samuel Tešedík) nevezték el, aki nemcsak a szlovák, hanem a közös magyar (szlovák eredetiben: uhorský) történelem része is.
A nevezéktani bizottság korábban kiszivárgott érvelése egyébként meglehetősen gyenge lábakon áll. Egyrészt Tessedik érdemeit emelték ki – aki viszont életében nem járt Pereden és semmiféle módon sem kötődik a településhez –, másrészt a testület tagjai szerint a Pered magyar elnevezés. „A falu nevének szlovák eredete kell, hogy legyen” – jelentette ki a történész.

Ez utóbbi érvnek ugyanakkor semmi nyoma sincs a vonatkozó törvényekben. Az önkormányzatokról szóló jogszabály kimondja: a település nevének államnyelven kell lennie, ám arról nem szól, milyen eredete kell, hogy legyen. Szlovákiában egyébként számos falunak és városnak van nem szlovák eredetű neve, pl. Rózsahegy szlovák neve, a Ružomberok a német Rosenbergből alakult ki, Késmárk szlovák – és magyar – neve pedig a német Käsemarktból, de a szlovák Prešov a magyar Eperjesből fejlődött ki. Eddig pedig fel sem merült, hogy emiatt át kellene őket nevezni.