Terítéken a beneši dekrétumok

Komárom. Magyar nemzeti esélyek a XXI. században címmel kezdődött nemzetstratégiai konferencia, amelyet a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medence Régiója, az MVSZ Szlovákiai Országos Elnöksége és az Interconfessió Társaság rendezett. Tegnap Popély Gyula, Oláh Kálmán, Vojatcsek Károly és Soóky László a beneši dekrétumokról tartott előadást. „Civil szervezetként tesszük azt, amit a bennünket képviselő politikai pártoknak kellene tenniük – nyilatkozta lapunknak az előadások szünetében Soóky László, az MVSZ Szlovákia Országos Tanácsának elnöke. – A téma aktualitását az adja, hogy a szlovák törvényhozás a beneši dekrétumokat jogfolytonossá tette, a földtörvényben, a kárpótlási törvényben ezek tovább élnek. Az MKP lemondott azokról a prioritásokról, amelyek a felvidéki magyarságot érintik, és amelyek 1998-as választási programjában szerepeltek. Minket nem köt a pártfegyelem, olyan dolgokat is kimondhatunk, amit mások nem mernek.”

Ma a globalizációnak és a szeptember 11-ei eseményeknek a Kárpát-medence, illetve a világ magyarságára gyakorolt hatásáról hangzanak el előadások, szombaton pedig nemzetstratégiai kérdéseket boncolgatnak. Soóky szerint mind az RMDSZ, mind az MKP egyik napról a másikra politizál, és egyikük sem mutat kiutat a mostani helyzetből. Ugyanakkor bízik abban, hogy az önkormányzati választásokat követően közös asztalhoz tudnak ülni a párt vezetőivel, és ismét megindulhat a párbeszéd az MKP és az MVSZ Szlovákia Országos Tanácsa között.

A konferencia záródokumentumait könyv formájában is megjelenteti az MVSZ. A rendezvény védnöke Patrubány Miklós. (vkm)

Csurka: Tagság csak dekrétumok nélkül

Budapest. Magyarország nem fogadhatja el Csehország és Szlovákia belépését az EU-ba, amíg a beneši dekrétumok érvényben maradnak – mondta tegnap Csurka István a magyar törvényhozásban. A MIÉP elnöke bírálta a szomszédos államokkal kötött magyar alapszerződéseket is. Aggodalmának adott hangot, hogy Budapest kénytelen lesz bevárni az esélytelen Bukarestet az EU-csatlakozásnál. Rámutatott: Erdély önmagában alkalmasabb a belépésre, mint Románia többi része. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarok kisebbségi jogainak teljesítése fontosabb, mint maga a csatlakozás. (mti, tasr)